Egy kis fejszámolással kezdődött a hetem. Ugye, meghívtam az egész családom (13 fő) jövő vasárnapra az "új" lakásba, hogy ott ünnepeljük a születésnapomat. Ez azért kellett, mert szükségem volt valamire, ami nagyon motivál abban, hogy végre haladjunk, ne pedig halogassunk.
Kiszámoltam, persze visszafelé, hogy kéne legalább egy hét, onnantól, hogy elkezdjük áthordani a bútorokat. Az azt jelenti, hogy hétfő-kedd magasságában költözni kell. Ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni a bepakolást, kell a lakknak két nap felkeményedés az utolsó réteg felhordásától. Akkor péntek-szombatra be kell fejezni a lakkozást. Mivel három réteg javasolt és a rétegek között legalább hat óra kell, hogy elteljen, ez három napot jelent, a csiszolásokkal együtt is.
Így tovább, szépen visszabontottam a szálakat és írtam egy beköltözési tervet, ahol napról-napra le volt írva, mit kell aznap abszolválni. A legjobban persze a Férjem értékelte ezt, mert nem kellett megkérdeznie folyton, hogy most akkor mit is...
A legnagyobb hajrá tegnap és ma volt, tegnap előtt kihordtak mindent a fiúk a parkettás helységekből a nem parkettásokba, és felszedtük a takarást.
A takarás felszedése után jött egy alapos felsöprés, egy finom csiszolás 120-as vászonnal, porszívózás, nedves ruhás feltörlés és két réteg lakk.
Az első réteg jó csíkos lett annak ellenére, hogy hengerrel vittem fel, de a végére belejöttem és egészen egyenletesre sikerült eldolgozni a felületét. Bőven nem tökéletes, de ez nem is várható el egy ilyen szépkorú anyagtól, arról nem is beszélve, hogy mi amatőrök fejeztük be...
A lakkozást Supralux selyemfényű monolakkal végeztük, én semmiképpen nem akartam komolyabb oldószerest, mert annak a felkeményedési ideje ennek a többszöröse. Ráadásul ez nem lesz olyan nagy igénybevételnek kitéve, szőnyegeink is vannak...Nagyon megtetszett, hogy ennek nem az a tükörfénye van, amit a parkettáktól általában megszokott az ember, hanem egy kissé visszafogottabb a hatása.
Frissen legurítva ennek is ilyen szép, vizes hatása van, de azért némileg megszelídül, ahogy szárad.
Szóval ez van...most értem haza az utolsó réteg felhordása után, bezártam az ajtót, fújtam egy nagyot és csak arra tudtam gondolni, innentől minden sokkal könnyebb lesz...
