Nagyon rég fogtam a kezembe textilt, tűt és cérnát. Mostanában sokszor visszhangzik a fejemben a "vissza a gyökerekhez", és mivel közel két hete megőrülök a "befagyott" jobb vállam/karom fájdalmától, a hosszú hétvégét ágyban/ágyon töltöm.
Ehhez pedig a legjobb tevékenység a hímzés/varrás. Valójában pont így kezdtem ezelőtt nagyjából 25 évvel...kulcstartókat varrtam. Aztán megjelentek ezek a Tilda könyvek és engem teljesen beszippantott a varrás. Azonban ezzel nem voltam egyedül.
Ahhoz azonban ragaszkodtam, hogy ezen a kis csikóhalon minden kézi öltéssel készüljön el. Szépen, kézzel öltögettem körbe és egymáshoz is az elemeket, régi ágyneműből szabtam, régi kispárna belső töltőanyagával tömtem, régi tűvel, régi cérnával, amit régi ollóval vágtam el.
Volt egy tekercs patinás pamut szalagom, amit fehérként már nem tudtam volna használni, de úgy éreztem hogy ehhez a színvilághoz tökéletes lesz, ezért elővettem és fodros gallért csináltam belőle a csikóhalra. Nekem nagyon hiányzott valami hozzá, mert önmagában olyan csupasznak tűnt.
Így készült el abban a formában, ami nekem igazán a szívemhez közel áll, pasztelles rózsaszín alapon, a gallérral, a masnival és a kis "Handmade" szalaggal annak bizonyítékaképpen, hogy ez a kis teremtmény tényleg minden porcikájában kézi munka.
Most jutott eszembe, hogy rendeltem kis fém fityegőket is ilyen felirattal, még az is lehet, hogy azt is a nyakába akasztom.
Most, hogy ez elkészült, visszadőlök, és folytatom a sort egy névre szóló szív függővel, amiből szintén nagyon sokat kértetek tőlem anno.
Családi kötelékké fűzve vagy csak önmagukban, de tudom, hogy sokatoknál azóta is ott lógnak, amiért igazán hálás vagyok!
Szeretettel:
