Számtalanszor éri baleset a kedvenceinket és ilyenkor mindig jön a tépelődés, kidobjam, nem dobjam? Mit lehet tenni, ha egy kerámia kaspó törik el? 
Lássunk egy megoldást!
Volt egy kedvencem, műkő hatásúra volt festve eredetileg is, mikor megtaláltam a veszprémi lomin, de mivel nem volt ilyen kis növényem, gyertyát öntöttem bele. A kreámia porózus anyaga miatt -vagy egyéb okokból- azonban a láthatatlan kis hajszálnyi repedéseken kifolyt a forró viasz.

Az első feladat az volt, hogy minden darabot összeszedjek és egy puha ecsettel portalanítsam a felületeket.
Szerencsére a kerámia az egyik legkönnyebben ragasztható anyag, ehhez a sima expressz ragasztót használtam.

Alaposan tettem ragasztót az élekre és összeillesztettem a darabokat, majd maszkolószalaggal körbe ragasztva rögzítettem,amíg meg nem szárad. A túlfolyt ragasztót egy papírtörlővel letöröltem előtte természetesen, és a viaszt is lekapartam.

A további munkához a pentart kőpasztáját használtam, mészkő színben. A fém karika fogantyúkat leragasztottam maszkoló szalaggal, hogy megvédjem, gumikesztyűt húztam és nekiálltam a pasztázásnak.
A repedésekbe jó alaposan beledolgoztam, az első réteget festőkéssel vittem fel.

Az első réteg száradása után a nagyon durva éleket lecsiszoltam P60-as, nagy szemű csiszolóvászonnal.
A második réteg kőpasztát már ecsettel vittem fel, igyekeztem eldolgozni az anyagot. 

A második réteg száradása után újra csiszolás jött a durva csiszolóvászonnal. Ezek után portalanítás és következhettek a befejező viaszok. Aki látta korábban a kő hatású lámpa elkészítését, annak nem lesz újdonság, hogy három színt használok, a fehéret, az átlátszót és a barna befejező viaszokat.

Első körben egy vékony réteg barna viaszt tettem fel ecsettel, átlászóval "higítottam", hogy ne legyen túl "sok". Aztán rámentem még egy kis átlátszóval, és ennek segítségével amit tudtam, visszatöröltem egy puha ronggyal a barnából.

Miután a barnát visszatöröltem, fehér befejező viasszal mentem rá, ezt is visszatöröltem, majd újra fehér réteg. 

Ezekkel a rétegekkel mindenki nyugodtan játszhat, amíg olyan eredményt nem kap, amit elképzelt.
Az éleket kicsit megcsiszoltam még, hogy előkerüljön az eredeti kerámia színe is, ezt is viaszoltam, így lett kész.

Az a legjobb az egészben, hogy ez a kőpaszta tényleg vízhatlanra szárad, a viasz ehhez csak hozzátesz, így nyugodtan lehet kaspóként is használni, már nem kell félni a repedésektől és a szivárgástól.

Én így készítettem el az én verziómat, de ez az anyag számtalan színben kapható még, ahogy a viaszokkal is határtalan az elérhető lehetőségek száma, kísérletezzetek bátran, jó munkát!