Mi, akik régebb óta folytatjuk az alkotó tevékenységet, és természetesnek vesszük, hogy vannak különféle anyagok, ezekhez kapcsolódóan különféle technikák, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy milyen kezdőként belecsöppenni ebbe a kreatív világba.
Most azt tűztem ki célomul, hogy megpróbáljam összeszedni és kezdők számára is érthetően átadni azt, amit én tudok az egyes módszerekről, hátha ezzel segítséget nyújtok az elinduláshoz.
Az első ilyen jellegű blogbejegyzésem a dekupázs technikáról fog szólni.
Mi is ennek a lényege tehát?
Az anyag. amit használunk hozzá tulajdonképpen egy felhigított állagú, átlátszóra száradó ragasztó. Egy fix rétegrendet kell kiépíteni, a megtisztított alapra -ami lehet természetesen festett, lakkozott, bármilyen- fel kell vinni egy vékony réteget a ragasztó lakkból, rátenni a dekupázs papírt és a tetejére védelemként újra lehet ugyanazt a ragasztó lakkot kenni. Kvázi szendvics készül.
A dekupázs papírokat illetően több lehetőség van.
A vastagabb, általában fényes papíron levő ívektől a rizspapíron át a szalvéták legfelső, mintás rétegéig tulajdonképpen bármit használhattok a célra, csak kicsit ki kell tapasztalni előtte, melyik hogyan működik.
A vastagabb papír nehezebben "ázik át" a ragasztásnál, és mivel ezek a ragasztók általában vízbázisúak, a leragasztott rétegre felvitt fedő lakktól kicsit felpúposodhat a víztartalom miatt. Ha tettél már fel tapétát, akkor tudod, hogy ott is előfordul ilyesmi, de a ragasztó száradásával a felület "meghúz", és a puklik kisimulnak (jó esetben).
Rosszabb esetben ilyenkor egy sniccerrel x alakú vágást szoktam ejteni a hólyagon, széthajtom, ragasztót kenek be alá, és visszahajtogatva rá is, akár a tapétánál.
Hozok majd mindegyik papírral egy-egy verziót, most a szalvétást mutatom első körben.
Az alap kör alakú poháralátét, ezt elkészítheted sörkartonból is.
A szalvétákat szét kell szedni, egy szalvéta kb 4 ilyen alátétre lesz elég, tehát ha egyesével veszed, egy hatos szetthez két szalvétát hozz! Ebben van tartalék is, rontás esetére.
Első lépésként két rétegben lefestettem fehérre az alapokat, hogy teljesen jól fedjen, mert a fehér alap hozza ki legszebben a szalvétán levő mintákat. Egyébként szerintem mindenféle dekupázs papír színét és mintáját a fehér alap hozza ki leginkább, de ezt majd látni fogjátok az alátétek visszáján, ahol nem lesz alapozás alatta.
Miután a fehér alap megszáradt, kenjünk fel egyenletesen egy vékony réteg dekupázs ragasztót és fektessük rá a szalvétát! Nem nagyon érdemes a szimmetriára törekedni, pláne nem eleinte, mert nem fog sikerülni. Én direkt rájátszom, hogy még véletlenül se tűnjön egy elrontott, eredetileg szimmetrikusnak szánt darabnak.
Utána a szárazra törölt ecsettel belülről kifelé haladva simítsuk le a szalvétát!
Azért javaslom előtte letörölni az ecsetet, mert ez olyan hajszálvékony papír, hogy ha lakkos maradna az ecset, gyorsan felkapná, eltépné.
Fontos, hogy ha már egyszer leragadt, nem tudod majd felvenni, mert nagyon könnyen nyúlik, deformálódik és olyankor lesz ráncos.
Ha mégis megtörténik a "baj", ahogy velem is a 12 db elkészítése során négyszer megtörtént, akkor meg kell várni, hogy megszáradjon, visszacsiszolni, újra lefesteni fehérre és elölről kezdeni.
Ezért nem érdemes semmitől sem félni, mert bármikor javítható, újrakezdhető folyamatok ezek, semmi visszafordíthatatlan nem történik egy rontás során.
Ilyenkor, amikor szépen felkerült a szalvéta, hagyni szoktam megszáradni.
A nagy sík felületekre létezik egy másik, úgynevezett vasalós technika is, amit Lakbear barátom szépen leírt a pentart blogban, elolvashatod IDE KATTINTVA! Fontos, hogy ez csak nagyobb és sík felületeken működik így!
Miután megszáradt a ragasztó, az alátéteket egy cm ráhagyással körbevágtam, és a ráhagyást sugár irányban kb egy centinként bevagdostam. Erre azért van szükség, hogy a peremen is lefusson a minta és alul ne ráncolódjon.
Természetesen megteheted azt is, hogy a peremnél nem fut le a minta, ebben az esetben egy finom szemű csiszolóvászonnal a mintás oldalával felfelé fogott alátét peremén fentről lefelé irányuló mozdulattal le tudod csiszolni a túl lógó szalvétát, épp ott fog elszakadni, ahol el kell szakadnia. Ezek után akár be is festheted a peremet valamilyen elütő színnel.
A bevagdosott részek közül egyszerre max 4-5 alá kenek egy kis ragasztót, mert gyorsan szárad, így részletekben haladok. SOSEM A SZALVÉTÁRA TESZEM AZ ANYAGOT, HANEM AZ ALAPRA, és arra hajtom rá a szalvétát, majd "felülről" lesimítom, hogy átitassa a ragasztó és ott tartsa.
Ha ez is megszáradt, visszafordítom, színével felfelé és az egész felületét átkenem két rétegben a ragasztó lakkal, hogy bírja a nedvességet, vagy a jeges üdítők miatt a pohár külső oldalán lefolyó párás cseppeket. Végül pedig a szép befejezés érdekében filcet ragasztok az aljára, így biztosan nem karcol össze majd semmit.
A filceimet általában megválogatom, mert a kemény, műanyag filcek helyett inkább a valamivel drágább, de jóval jobb minőségű gyapjú filceket szoktam választani.
A rögzítéshez a textil ragasztót használom. Bekenem az alátét alját, ráfektetem a filcre, hagyom megszáradni, majd körbevágom. Így lesz tökéletesen passzoló a méret. (Néha a ragasztó hatására minimálisan összehúzódnak a textilek és az már nem olyan szép, ha látszik a szélén a peremnél az egyenetlenség.)
Célszerű addig, amíg picit is ragad hagyni, mert kellemetlen, ha a teljes száradás előtt egy kósza pohár összegyógyul a felülettel és csak szalvétástul választható le az alátétről. Én egy egész éjszakát hagytam felkeményedni, mielőtt bevetettem volna őket.
Kezdetnek talán elég ennyi is, hiszen nem az elriasztás a célom, hanem pont a kedvcsinálás. Ha úgy érzed, hogy ez a bejegyzés segített Neked, akkor nyugodtan oszd meg az ismerőseiddel! Jön a jó idő, csapjatok alkotós napokat, nincs is jobb közös elfoglaltság szerintem!
Ha a leírtakkal kapcsolatban bármilyen kérdésed merülne fel, állok rendelkezésedre, illetve megtalálsz a facebookon is, ahol igyekszem mindig friss anyagokkal szolgálni!
Ez a bejegyzés az első eleme annak a sorozatnak, amit majd a különböző technikákról szeretnék írni, ezért külön menüpontot hoztam létre a témában, az összes oktató jellegű posztot megtalálod ezentúl ITT, a TUDÁSTÁR menüpont alatt!
Jó munkát kívánok!