Ha már vissza nem váltják, miért ne használhatnánk fel? A neten számtalan megoldást találni az újrahasznosítás témakörében, és egyik-másik tényleg fenomenális szerintem. Így találtam valamilyen hasonló megoldásra is, arany színre fújva, de leírást nem találtam hozzá. Mint már olyan sokszor, megpróbáltam kép alapján elkészíteni a saját verziómat, így született meg ez a három darab.
A kompozíció lényege, hogy nem egy készült, és véleményem szerint a hármas szett három különböző méretben szép igazán. Ezért egy 1.25 literes, egy 1.75 literes és egy 0.5 literes flakont használtam fel. (Utóbbi ásványvizes, hogy ne legyen olyan szűk a felső része.)
Egy hegyes, éles késsel vágtam le nagyjából, ahol jónak gondoltam, aztán ollóval egyenesítettem ki. Nem csiszoltam meg, mert a papírtörlőből kb 2x2 cm-es darabokat téptem és matt dekupázsragasztóval végigragasztgattam a felületeket.
A vágásnál kb egy centiméternyit áthajtottam a harangok belső oldalára, így tompítottam az élüket.
Miután az egészet befedtem egy rétegben, hagytam megszáradni. Ezzel a dekupázzsal egy könnyen kezelhető, jól tapadó felületet készítettünk, amit utána tetszés szerint lehet festeni.
Én a magam részéről a természetes, fagyos világot szerettem volna a hangulat középpontjába állítani idén, ezért szürkére festettem az egészet, mindhármat, utána umbra színű antik pasztával (esetleg a barna befejező viasszal) töröltem át az egészet, majd a színtelennel vissza. Aztán a szürkével az élétől a teteje felé húztam csíkokat,és egy ronggyal visszatöröltem azt is, majd jött a hópaszta, azzal is ugyanígy jártam el.
A célom az volt, hogy a csengők nyaka legyen sötét és átmenet képződjön a fehér hópasztához, mire a peremükhöz érek.
A hópaszta után pedig a végső simítást a hópaszta toll adta, ami finomabb anyag a tégelyes pasztánál. Húztam vele egy vékony csíkot a harang peremére, és az ujjammal elkentem kicsit a teteje felé.
A végső lépés a kupak ezüstre festése, umbrával bemaszatolása (hogy ne világítson annyira), és a szemescsavar becsavarása volt.
A külseje ezzel kész mindháromnak, ám nem teljes a kép. A belsejét is kifestettem a szürke dekor painttel és mielőtt megszáradt volna a festék, ezüst csillámport szórtam bele. Szakaszonként haladtam, mert gyorsan szárad az anyag. Egyébként nem baj, ha nem teljesen egyenletes a csillámpor, mert a szürke alap miatt ez nem lesz feltűnő.
A harang nyelvét pedig papírgolyóba szúrt saslikpálcával oldottam meg.
A golyót ragasztópisztollyal rögzítettem a perem fölé úgy, hogy kicsit kilógjon.
Természetesen festhetitek aranyra, ezüstre, sőt pirosra is, rozsdázhatjátok, repeszthetitek, kinek hogyan tetszene jobban, tényleg végtelen számú a lehetőség! Hogy az illúzió teljes legyen, maradék zöld műselyemből csíkokat téptem és azokból készült masni rájuk, a lelógó végeket v alakban bevágtam, hogy "elegánsabb" legyen.Ha tetszett az ötlet és szívesen olvasnál még hasonlóakról, tedd könyvjelzőbe a blogom, vagy gyere facebookra, ahol naponta frissülő tartalmakkal várlak!
Újrahasznosításra fel!
Jó munkát!