Mióta csak meghallottam, hogy a Pentart kijött a patinázó folyadékkal, azon voltam, hogy valahogy kipróbálhassam, mert volt egy réz csillárom a nagymamámtól, ami az utóbbi idők nem egészen szakszerű tárolása miatt keményen elkezdte magát patinázni. Emlékszem, annak idején a hálószobájukban lógott a franciaágy fölött és én sokszor néztem az ágyon fekve, ahogy a középen lógó hatalmas kristály gömb szétszórja a kis fénypöttyöket a falra.

Akkoriban még hibátlan volt. Most az a tervem, hogy az egész csillárt ilyenre alakítom majd, mert szemmel láthatóan jobban kiemeli a kristályokat, mint bármi más, ám mielőtt nekivágtam volna a nagy projektnek, egy kisebb verzióval kezdtem. Ezzel a feketére fújt réz lámpával, csiszolt üveg gömbökkel.
Ami az alapot illeti, pont, mint a csillár, réz és üveg, úgy voltam vele, ha elkészül, remekül fogja szemléltetni azt, mire számíthatok majd a nagytestvérnél.

Az alap a már említett patinázó folyadék.

Ebből három "szín" van egy csomagban, világoskék, kékes-zöld és zöld. Együtt adják a legtermészetesebb hatást, ám mindenképp ajánlom, hogy mielőtt valaki nagyobb dolognak esne neki vele, próbálja ki valahol kicsiben, melyik mit ad.

Én a por felhordásához a szintén Pentartos öntapadó ragasztót használom, ami száradás után ragacsos marad, öntapadóként viselkedik, így bele lehet kenni a port vagy mondjuk szépen lehet vele textilt kasírozni.

Miután felhordtam a port, a három folyadékból keverve csepegtettem egy szivacsra és az egészet alaposan áttunkoltam vele. Ennek az eredménye egy nagyon jó kis alap lett, ami elkezdett egy színséma mentén kialakulni és nagyjából 24 óra alatt néhány négyzetcentin olyan szuper lett, hogy ez adta az irányvonalat a többihez. Ezt az állapotot sajna nem örökítettem meg, de úgy képzeljétek el, hogy az egész felület betompult, kicsit be is sötétedett, viszont ezek a kékes árnyalatú foltok csak itt-ott jelentek meg, ahol vastagabban állt meg a keverék.

Ekkor kezdtem el olyan színű festékeket és anyagokat keresni a varázs fiókomban, mint amiket ezekben a foltokban felfedezni véltem.

Van két nagyon jó akril festék szín, a földbarna és a country zöld. Ezek már magukban is majdnem tökéletes eredményt adnak, de még néhány dolgot azért elővettem. Kitettem egy kicsit minden színből, és anyagból és egy szivacsecsettel szépen függőleges, tunkoló mozdulatokkal, keverve elkezdtem tovább festeni a lámpatestet ott, ahol szerintem nem volt még elég "öreg".

Ez teljesen egyedi eredményt fog adni, mindenki kedve és ízlése szerint tudja kialakítani ezeket a foltokat, egy-két olyan tipp van, amitől autentikusabbnak hat majd az eredmény:

- Mivel a réz zöld színét a réz-oxid adja, alap esetben ez a levegő oxigén-, és páratartalmának köszönhető. Úgy gondolom, hogy alapvetően a peremek mentén kezd el minden "antikolódni", ezért a kékes árnyalatokat főként az alsó perem mentén erőltettem, és ott, ahol törés van a felületben. 
- A mélyedéseket, akár csak más antikolásoknál, a legsötétebb anyaggal emeltem ki.
-Az átmenetek nem mindig makulátlanok, valamint eldolgozottak, van, ahol az eredeti patinában is nagyon éles a vonal, ezért már-már struktúraként, vastagon is tettem foltot ide-oda...
-Ha ecsettel dolgoztok, akkor is inkább csak függőlegesen mozgassátok, mert különben meg fognak látszódni az ecsetvonások, és nem sok dolog van, ami ennél jobban tönkre tudná tenni a természetesség illúzióját...

Ha van elég türelmetek és bátorságotok, vágjatok bele. Ha maradt még kérdésetek, akkor meg írjatok itt, vagy a facebookon!