Kezdjük egy 1938-as filmhíradóval, ami arról szól, hogy ejtik meg az első kapavágást a "falu" első házánál. A Hősök terén épült tisztviselő lakásokkal kapcsolatban csak annyit tudok pontosan, hogy 1932-ben elkészült tervek alapján elkezdődött a munka, de hogy pontosan mikor készült el, arról nincsen információm egyelőre.
„A péti gyárnak igazgatósága tisztviselői és munkásai nevében mély tisztelettel kérem, méltóztassék az e helyre építendő falu első házának alapjánál az első szimbolikus kapavágást megejteni. E falu jövendő lakossága gyárunk tisztviselőiből és munkásaiból fog kikerülni. Azokból a magyar férfiakból, akik munkájuk szorgalmának eredményével a mi szeretett magyar földünk termőképességét mozdítják elő. A mi pétisónkat ismeri úgyszólván már minden földrész mezőgazdasága. Az egyiptomi fellah épp úgy, mint Észak-Amerika farmere. Bízunk benne, hogy a jövendő falu házaiban a jól végzett munka öntudata talál otthonra, és hazafias, minden áldozatra kész lakosság fogja azt benépesíteni. Mély tisztelettel kérem fenséges uramat a szimbolikus kapavágás megejtésére.”
Szerencsére a gyár rajztárában megvoltak a kapcsolódó tervek és mindenféle rajzok, megjegyzések.
Az alapozási terv és a főlépcső is, totálisan kirajzolva minden részlettel...
Ez alapján kiderült, hogy a mi lakásunk 1932-33 körül épült meg, nagyjából 200 négyzetméteres volt, 4 szoba+hall+cselédszoba. Valamilyen fűtőalkalmatosság volt, kályha, ilyesmi. 1946-ban választották ketté, a ház kereszt tengelye mentén, így az eredetileg hossztengelyére szimmetrikus 4 lakásos ház 8 lakásos lett.
A központi fűtést 1965-ben építették ki.
Nekem nagyon tetszik, hogy a mettlachi járólapot márványmozaiknak nevezik, utóbbi sokkal előkelőbb. Bár azt sem tudom egyelőre, hogy a mettlachi miért épp ilyen néven fut, amikor köze sincsen a Mettlach városában gyártott híres kerámiákhoz.
Igazi öröm ex-építészhallagtóként látni ezeket a rajzokat, valahogy az embernek az az érzée, hogy ahogy minden másban, még ezekben a tervekben is "volt anyag"...tussal, vonalzóval készüktek, vérrel-verítékkel, nem számítógépen, mint manapság.
Vízfestékkel kifestve (vagy nem), de mindenképp már-már művészi szinten...
A várplaotai jegyző és bíró is láttamozta, hiszen ekkor még bőven várpalota része volt Pétfürdő, egészen a közelmúltig.
1996. május 19-én volt az a népszavazás, amelynek sikeressége lehetővé tette, hogy Pétfürdő leváljon Várpalotáról. Így lett Várpalota 2. kerületéből önálló település. Göncz Árpád 1997. október 1-jei hatállyal Pétfürdő községet önálló településsé nyilvánította.
Tulajdonképpen én még csak 6 éve élek itt, de mostanra ez a hely lett az Otthonom. Bárhol járok az országban, amint a közelbe érek, áthaladok a vágányoknál levő sorompón, megnyugszom.
Mert érzem, hogy itt már nem lehet semmi baj, itthon vagyok.
Otthon vagyok.