Az én számomra nagyon fontos, hogy ha belépek valahová, érezzem, hogy ott eltelt már sok idő és nem vadi új, nem steril minden, hanem megvan a maga patinája a térnek. Ez általában a részleteken vehető észre és ezeket kerestem akkor is, amikor az új otthonunk felől döntöttünk.
Sok apróság "szúrt szemet" már az első látogatásunk alkalmával is és azonnal eldöntöttük, hogy ez az Igazi. Ilyen volt többek között a redőnyök hevederét tartó doboz felirata. A régi redőnyöket néhány éve lecserélte az előző tulajdonos, ezek a feliratok maradtak, és milyen jó, hogy maradtak.
Pétfürdőn vagyunk továbbra is és egy igen neves budapesti szakember keze nyomára bukkanni igazán meglepő volt. Kicsit utánajártam, ki is volt Magaziner Lajos, budapesti redőnyös mester.
"A kor árnyékolástechnikáját a faredőnyök és a vá- szonroletták, valamint az üzletek portálját védő hatalmas vászonnal borított napellenzők jelentették.{...} A korszak hasonlóan ismert és termékeny redőnyösei elsősorban a redőnyök gyártásával és szerelésével foglalkoztak, ám kisebb mértékben ugyan, de szinte mindenkinél fellelhető valami egyedi törekvés. Közös jellemzőjük (talán a kor más adózási világából adódóan) a termékeikbe beleöntött, belegravírozott cégjelzés, amely bizonyára hatékony reklámként is szolgálta a piaci törekvéseiket."
Magaziner Lajos 1860-1939-ig élt, 78 évesen szívelégtelenségben halt meg, és a Kozma utcai temető 15. parcellájában nyugszik. (forrás)
Mindamellett, hogy már nincsenek használatban ezek az elemek, biztos, hogy meg fogom hagyni őket.
Mesés, pálcás osztású fa ablakok vannak betéve, és ugyan botrányosan nehéz lesz, meg fogom próbálni megmenteni őket. A műanyag ablakokban már nincsenek benne ezek az osztások, sokat veszítenék, ha nem lennének...
A másik nagyon fontos elem, ami marad végül a helyén, az a csillár, ami eddig is itt függött. Kap egy alapos tisztítást és fényezést, de ennyi vele a dolgunk, hibátlan állapotban van.
Szeretnék minden ajtókeretet és ajtót is megtartani, "csak" újra kell mázolni őket, a tapétát leszedni mindenhonnan és még meglepések várnak a linóleumok alatt is. Ha hibátlan a metlachi, tudjátok, melyik, az a fekete-fehér sakktáblában lerakott, szemcsés...akkor az is biztosan maradni fog.
Meglátjuk mire lesz elég az energiám, mert a lelkesedésem határtalan...
