Alkotóként nagy a felelősségem abban, hogy a leírásaimat érthetően, követhetően, sőt, inspirálóan írjam meg, máskülönben nem fogtok kedvet kapni az elkészítéshez, ami pedig az alapvető célom lenne.
Vannak olyan dolgok, amik számomra ennyi idő után már magától értetődőek és gyakran beleesem abba a hibába, hogy azt gondolom, akkor másnak is az.

Ennél nagyobb hibát nem követhetnék el, és hálás vagyok azoknak, akik néha ráébresztenek erre!
Egy ilyen beszélgetés volt az apropója annak, hogy elkészült ez a "basic" szív varrós poszt is.

Miről is van itt szó, kérem szépen?
A szív forma egy egyetemes nyelv része, mindenki ismeri, mindenki érti, és mindenki szereti.
Remek gyakorlat kezdő, de akár haladó varróknak is, hiszen az alapok elsajátítása után a továbbfejlesztés, dekorálás, variálás már a Ti fantáziátoktól függ.
Nem feltétlen szükséges varrógép az elkészítéséhez, bár tagadhatatlan, hogy többszörösére emeli a munkaidőt a kézzel varrás, ad az egésznek egy kis extra bájt, némi esetlenséget, szabálytalanságot is, hiszen bármennyire is ügyesen varr valaki kézzel, az öltések hossza, néha az iránya is önálló életre kel.

Nézzük hát, hogyan készíthetünk szabályos, formás, ránc nélküli textil szívet, újrahasznosított anyagok felhasználásával!
A szép formájú szív egyik titka a szabásminta. Ezerféle elérhető szabásminta van a neten, de nem mindegy, hogy mire használjuk! Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a kitömött szíveknek vastagsága is van, ezért az alap szabáysminta szélességéből jelentősen fel fog venni a tömőanyag függvényében. 
Jelen esetben száraz levendulavirággal tömtem és csak azzal, ezért viszonylag laposak az elkészített formák.

Összességében elmondható, hogy ha rajzolunk egy szív formát, amit végereményként szeretnénk megkapni, akkor minél vastagabb lesz a végső tárgy, annál többet kell hozzáadnunk széltében. Ha szárított virággal töltjük, ami ellapítható és úgy is marad, akkor elég kb 2-2 mm-t hozzáadni, ha tömőanyag kerül bele, például úgynevezett szilikongolyó (ami nem összekeverendő a polisztirolgolyóval), akkor az rugalmasságából fakadóan mindig a gömb formához fog közelíteni, így ott szükséges lehet akár 7-8 mm hozzáadása is mindkét oldalon. 
Tulajdonképpen ez csak kis matek. Az alap formát a legszélesebb pontjánál a végső vastagság felével kell "kihúzni".
Nem tudom, hogy ez így mennyire érthető, de ha nem, akkor mindenképp kérdezzetek és beszélünk róla még!

Az én szabásmintám ilyen:
Ezt magam rajzoltam, de nyugodtan felhasználhatjátok, a teljes mérete 13 cm.
Az egyik egyenes oldalán hagytam rajta a nyílást, mert egyenest sokkal könnyebb a tömés után bevarrni, mint íves részt. Ha tehetitek, mindig egyenes szakaszra tegyétek a nyílásokat!

A varráshoz én szeretek régebbi textileket felhasználni, akár ruhákat is, ingeket, de ezek gyakran túl vékonyak. Emiatt érdemes tartani otthon bevasalható közbélést, mely segítségével meg lehet kicsit erősíteni ezeket az anyagokat, ugyanis a száraz virág könnyen átbökheti, ha vékony.

Az anyagokat színével egymás felé fordítva lefektettem, a szívet körberajzoltam, kb fél centi ráhagyással körbevágtam, kivéve a nyílásnál, ahogy hagytam még rá.

A szép forma második titka a körbevágás után következik, amikor is a belső csúcsnál becsípjük az olló hegyével az anyagot. Ez nagyon fontos, de csak annyira, hogy nehogy a varrást elvágjuk! 
Emellett az ívek külső oldalán kicsípkedjük a "felesleges"anyagot kis háromszög bevágások segítségével. Így szebben alakul az ív, mert nem gyűri meg a belül levő felhalmozódó, ráncolódó plusz anyag. 
Ha megvan a körülvágás, akkor a lyukon keresztül kifordítjuk a szívet és beletöltjük egy kiskanál segítségével a virágot.

Fontos a szép forma eléréséhez az is, hogy bármivel tömünk, bőven használjunk az anyagból, ducira tömjünk, mert csak akkor fogja szépen kitölteni a formákat, főleg, ha ívesek. Ez a textil állatok, plüssök készítésénél is fontos, a tömőanyagot nem szabad sajnálni!

Miután készen vannak a darabok, a nyílást úgynevezett rejtett öltéssel bevarrom, picike öltésekkel és a cérna szimpla szálával, hogy minél láthatatlanabb legyen az eredmény. Itt mindegyik szív a varrott felével felénk áll, láthatjátok, hogy nem igazán tűnik fel, hogy volt a nyílás.
Miután bevarrtam, úgynevezett szerelőkarikát veszek elő, ami ékszerkészítésnél használt kis fém karika, ezt kézzel varrom a szív belső, felső csúcsába és ezen húzom át végül az akasztó szalagot,
A szerelőkarikák hobbiboltokban vagy ékszeralkatrész webshopokban is elérhetőek!

Nos, nem olyan bonyolult ügy ez, csak számtalan olyan apróság van, amire érdemes odafigyelni! Igyekeztem mindent leírni, de ha mégis maradna kérdés vagy bizonytalanság, keressetek bátran akár facebookon is és igyekszem megválaszolni legjobb tudásom szerint!