Egy ideje már szemezgettem vele, ám mostanában egyre több csatornán keresztezte az utam az azték zsályaként is ismert chia mag. Először azt hiszem valamilyen hidratáló krém reklámjában tűnt fel, hogy chia mag kivonata segít megkötni az arcbőrben a vizet, mivel a saját tömegének a hétszeresét tudja magába szívni, így fokozottan érvényesül a hidratáló hatás.
Ha ezt megpróbálom magamra formálni, akkor azt jelenti, hogy mivel rengeteg folyadékot képes megkötni, így megduzzad, a térfogata nő, vagyis biztosan jó arra, hogy eltelítsen, mint ahogy a hasonló hatású kapszulákat is reklámozzák, ám azoknak az ára csillagászati. Nyilván fontos a megfelelő folyadékbevitel is mellette.
A chia mag, mint általában ezek a magok, nem tartalmaznak annyi szénhidrátot, zsírt (vagy ha úgy jobban tetszik, felesleges kalóriákat), cserébe van jelentős rost tartalmuk.
Christopher McDougallt idézve: "Az iszkiáte másik, közismert neve chia fresca, azaz hűsítő chia. A vízbe áztatott chia magot kevés cukorral és néhány csepp zöldcitrommal összekeverik, így készül az ital. Tápanyagtartalmát tekintve egy evőkanál chia olyan, mint egy lazacból, spenótból és emberi növekedési hormonból kevert koktél. Az apró magok elképesztő mennyiségben tartalmaznak omega 3 és omega 6 zsírsavakat, fehérjét, kalciumot, vasat, cinket, rostokat és antioxidánsokat. Ha választani kellene, mi legyen az az egyetlen élelmiszer, amit egy lakatlan szigetre magával visz az ember, aligha választhatna jobbat a chiánál, legalábbis, ha számít neki, hogy fogyasztásával izmot épít, csökkenti a vérben a koleszterint, és mérsékli a szívroham kockázatát; aki néhány hónapig chián él, valószínűleg haza tud majd úszni a szigetről."
Az idézet a Futni születtünk című könyvből származik, amit egyébként is erősen ajánlok.
Tehát visszatérve az eredeti témához, a chia puding receptje a világ legegyszerűbbje.
A chia magot elég sok helyen lehet kapni, én legutóbb a Lidl pénztáránál vettem le a polcról, 500 Ft körül volt 20 dkg. A csomagolása alapján 20 dkg 900 kalóriát tartalmaz, de ez a szám ne ijesszen el senkit.
Az arányokat tekintve -én sima tejjel készítem- kb másfél evőkanál mag kell 1 dl tejhez. A másfél evőkanál 15 gramm nagyjából, ami megfelel mondjuk egy alma kalóriatartalmának.
Érdemes lezárható edényben nekifogni, könnyebb úgy berakni a hűtőbe, hogy tudom, nem veszi át semminek a szagát odabent.
Előző este kevertem össze, az összekeverésen van a hangsúly. A magra öntöm a tejet, alaposan átkeverem. Kb egy fél óra múlva megismétlem és rá fél órára még egyszer.
Ha ezt nem tenném meg, akkor nem érintkezne minden egyes mag egyformán a tejjel (vagy a folyadékkal), és összeállna, mint amikor csomós lesz a tejbegríz.
Reggel még egy alapos átkeverés, és jöhet hozzá bármilyen gyümölcs, isteni fogás, mert bár nincsen karakteres íze, a gyümölcsökkel már mennyei, esetleg egy kis méz, vagy joghurt és kész is.
FIGYELEM!
A mag nagy mennyiségű fogyasztása emésztési zavarokat okozhat, a napi bevitt mennyiség felső határát 15 grammban határozta meg egy igencsak releváns NÉBIH cikk. Ezért szerepel ebben a receptben is ennyi.
Ezzel a napi adag le is van tudva.
