Szerintem senkinek nem kell bemutatni ezt a fazont. Magasfényűre lakkozott, egyébként szép mintájú fa, talán diónak mondanám, bár nem értek hozzá.

Nézegettem egy ideje már, aztán tegnap este elszakadt a cérnám, kézbe vettem a fa ragasztót és hirtelen felindulásból megragasztottam a csapolásait. Dilemmáztam rajta kicsit, hogy most akkor fessem vagy ne, de igazából csak az asztallap volt szép, a többi része mintha selejtes fából lett volna...

Úgyhogy az asztallapot végül hagytam. Eredeti formájában. Nagyon alaposan megtisztítottam a gyerekeim nedves törlőjével, mert az ilyesmi a vizet annyira nem szereti, és utána umbra antik pasztával vastagon bekentem, végül felpolíroztam. Szerintem jobbat nem is tehetettem volna vele.

A szerkezetét viszont lefestettem, és mivel a gyertyatartónál nagyon bejött nekem ez a zöld szín, úgy gondoltam, hogy akkor ideje valami nagyobb darabon is kipróbálni!

 Két rétegben lefestettem a gyermekeim segítségével, mert ugye nekik mindig ott kell lenni, ha ecset és festék kerül elő...de kiosztottuk a munkát és a sorrendet, bár a felnőtt gumikesztyű sok vicces pillanatot szült.

De legalább előrevetítette a helyzet a szép jövőképet, amikor nekem már nem is kell majd festenem, elvégzik a munka oroszlánrészét a segédeim!:) Panni már be is jelentette, hogy ő nekem fog dolgozni, ha nagy lesz.

Hogy miért oda...

A kanapé másik oldalán van már egy kis keskeny polc, fehér. De ha hárman, négyen ülünk a kanapén, akkor nagyon hiányzik a másik oldalon is egy lerakó felület.

A kép kicsit csalóka, mert az asztal nem az útban van a fürdő felé, még így is marad mellette kb egy méter, ahol kényelmesen el lehet menni hátra.

Igazán őszinte szeretnék lenni, totál beleestem.
Ez most annyira én vagyok az egyszerű vonalaival, a mégis nagyon szép, természetes asztallappal, ezzel a zölddel...(köszi Pantone, ha nem hirdetitek ki az év színének, talán soha nem próbálom ki...)

Ha Nektek is tetszik és szívesen lesnétek be továbbra is a kulisszák mögé, avagy hogyan próbálom tökéletesíteni a lakókörnyezetünket, az otthonunkat, akkor kövesd a blogom, vagy gyere a facebook oldalamra, ahol naponta frissülő tartalmakkal várlak!
Még nem nagyon tudtam szintre hozni, de egy ideje már töltögetem az insta fiókom is, ha gondolod, nézz rám ott is!