Izgalmas és nagyon tartalmas hétvégém volt a legutóbbi. Rég volt ilyen és eszembe juttatta, miért is akartam anno a saját magam ura lenni és olyasmivel foglalkozni egy életen át, ami boldoggá tesz.

Dabasra utaztam, ahol több régi penzumom "tudtam le". Először is jó ideje ismerjük egymást Kovács Dórival, a Doradesign tulajdonosával, azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatom, már barátnők vagyunk. Számos magazin bemutatta a házikójukat, amit most volt alkalmam a saját szemeimmel is meglesni, hát...tényleg parádés! Nagyon hangulatos minden kis szeglete. És nagyon kíváncsi leszek rá, mivel készülnek még Dóriék a jövőben, de ez még egyelőre titok...Ha megjött hozzá a kedvetek, Ti is bekukucskálhattok Hozzájuk ITT.

Mindig is nagyra tartottam Dóri ízlését, mert remekül tudja vegyíteni a régit az új dolgokkal és bár a terveiben általában a minimál design a hangsúlyosabb, a személyes terek igazán elbűvölően otthonosak.
A legnagyobb kedvencem ez a tojásos asztaldísz volt, ami a saját keze munkája, és jó hír azoknak, akiknek szintén megtetszett, hogy lesz egy workshop, ahol hasonló, színvonalas húsvéti asztaldíszeket tudtok majd készíteni, egy igazán hangulatos helyszínen, Dabason.
Az esemény részleteiről bővebben ITT tájékozódhattok!

Miután én még életemben nem jártam Dabason, izgalmas kaland volt elvezetni odáig, az izgalmakat pedig egy finom teával pihentem ki és már indultunk is tovább, a nap fő programpontja ugyanis egy festős foglalkozás volt, Kmetyó Lászlóné Krisztina, a LIGNOCOLOR festékek és felületkezelő anyagok kizárólagos magyar forgalmazója szervezésében.
Aki ismeri Krisztát, tudja, hogy mennyire maximalista. Nem volt ez máshogyan most se, és bár számítottam rá, mégis megdöbbentem azon, hogy milyen profi módon intézett mindent.

A helyszín a Dabason fekvő igen hangulatos Halász kúria volt, mindannyian királynőnek érezhettük maguknat, azt hiszem...

 

Talán sokak számára elcsépeltnek tűnhet a téma, a tortatál, de állítom (pedig már van otthon néhány), hogy ilyenem még nincsen...Amellett, hogy sokak számára teljesen új festéket próbálhattunk ki, stencilekkel, színmintákkal készült nekünk Krisztina, sőt, a mywall.hu tulajdonosának, Ilkának köszönhetően minden résztvevő kapott egy saját stencilt is, amit hazavihettünk.

Közben valami isteni Sári rétesekkel és házi pogácsával, sajttortával, már finomságokkal, teával, kávéval megrakott asztal várt minket a konyhában, lévén, hogy egy pincehelységben voltunk, ennek is valami frenetikus hangulata volt. Hogy ne is említsem a berendezését...

Vannak munkafolyamatok, amiket nem lehet kikerülni, ilyen például a száradási idő, amit remekül el tudtunk tölteni idebent.

Természetesen közben azért folyt a munka is és úgy gondolom, hogy igazán remek, néhol meglepő, néhol kifejezetten bátor eredmények születtek, én is rengeteget tanultam, azt be kell vallanom...és az a jó ebben, hogy bebizonyosodott, hogy nincsen olyan, hogy "elrontottam". Ez az a műfaj, ahol mindig lehet javítani és általában a legjobb és legizgalmasabb technikák is ilyen véleltenek szülöttei.

Én a magam részéről megpróbáltam valami olyat, amit eddig nem igazán...Kriszta egy korábbi mintadarabját meglátva döntöttem el, hogy ilyesmit szeretnék, így ő a fő ötletgazda...
Macchiato alapra Sky blue és Tabernas keverékéből született kékből készültek a csíkok, a szöveget pedig transzfer oldattal tettem fel. Megcsiszoltam a patinás hatás kedvéért, mert a kiragasztott csíkok túlságosan élesek voltak, majd szintén az öreg hatás kedvéért Pentartos umbra színű antik pasztát tettem fel. Azt kell mondanom, hogy eddigi tapasztalataim szerint -számomra- ez a legszebb színű és legjobb állagú antikoló anyag.

Ugyan már ez így magában is elég lenne a jóból egy napra, de ezek után jöttek még csak az igazi izgalmak! Amint befejeztük a munkát, indultunk tovább a Levendula házba, ahol Krisztina és Dóri hathatós közreműködésével hozták létre nem is olyan régen "Dabas nappaliját". 

Címszavakban csak annyit modnanék róla, hogy a tervezésre, átalakításra a keret nullás volt, így önkéntes munkában, beadott régi, de még használható darabokból alakították ki a lányok ezt a nagyon izgalmas enteriőrt, ám én csak néhány apró részletet ragadtam ki, ha többre vagytok kíváncsiak, látogassátok meg a Levendula Ház közösségi oldalát, ahol alaposan beszámoltak a munkálatok eredményeiről.

Zárásképp Krisztáéknál ültünk le kicsit, megbeszélni a tapasztalatokat és alkalmam nyílt -a mai nap folyám már sokadik alkalommal- elcsodálkozni azon, micsoda szép Otthont alakítottak ki maguknak.

Nyilván, ha már ott voltam, nem jöhettem el anélkül, hogy meg ne néztem volna alaposan, hogy milyen színek vannak a kínálatban, és Krisztától pedig újabb anyagokat hoztam el, waxot és lakkot. A színek között pedig új kedvencem a Stone lett, ám ezekről majd egy későbbi posztban írok majd!

Hazafelé el is döntöttem, hogy másnap hajnalban irány a piac, mert szükségem van valamire, amit azonnal át tudok festeni, képtelen voltam leállítani az agyam, csak pörgött és pörgött...

Ha tetszett, amit láttál, akkor gyere és csatlakozz Kriszta bútorfestő csoportjához ITT, mert a rendezvényt biztosan meg fogja ismételni, illetve ha a festékek érdekelnek, akkor a www.vintagevelem.hu oldalon tudod megnézni, milyen széles a kínálat.

Ha pedig az én munkám követnéd, akkor ITT várlak!