Valamiért nem szívlelem az arany képkereteket, pedig komolyan mondom, hogy megpróbáltam...szerettem volna szeretni őket...azonban a díszítésük, a fára felhordott gipsz mindig ámulatba ejt, ezért amikor csak tudom, igyekszem használni őket. Így tettem most is ezzel a darabbal, mert láttam benne azt, amivé végül vált, a gyerekszoba egyik új eleme lesz.

A kiválasztott képet az egyik Mollie makes magazinban találtam, ami amúgy is egy remek kis kiadvány, így ha módotok van rá, lessetek bele! Amint megláttam, tudtam, hogy ez jó helyen lesz a gyerekeknél, teljesen jól ábrázolja, hogy szeretik egymást és mire lehetnek képesek együtt.

Mivel a pentart dekor paint olajfazöld színét használtam, nem tettem semmi mást a kerettel a festés előtt, csak alaposan áttöröltem egy kis szaliciles alkohollal. Ezzel a kosz is, a zsír is lejött róla. Csiszolni az ilyeneket azért tilos, mert a már korábban említett díszítés gipszből készült rajtuk. Ez a festék pedig remekül befogja így is.

Hogy egy kicsit díszítsem, a keret felső részének a közepére felragasztottam egy kis gyurma díszt, amit a NőiCsizma design oldalán találtam korábban. Hogy még inkább kiemeljem, a keret belső részét fehér akril festékkel festettem le. Amúgy is szeretem az ilyen esetekben a díszített részeket világosra festeni, mert ezzel remekül ki is lehet emelni, ami szép, mint ahogy itt is tettem.

Alapvetően, amikor lehetőségem adódik rá, akkor igyekszem a régi dolgokat felhasználni az újak helyett. Épp ilyen keretezős helyzetekre van félretéve elég sok törött üveg anyósom tárolójában. Ezért átmentem és némi segítséget kérve egy régi ablakból vágtuk ki az ide illő darabot. Nem lett volna drága vágatni egy újat, de itt (is) az elv a fontos a számomra.

Mivel korábban be volt ragasztva valahová és jó ideje állt már, nagyon mocskos volt és a ragasztót is le kellett szedni a széléről, ezért egy pengével végigpucoltam és alkohollal áttöröltem. Csillogóan fényes végeredményt kaptam. Kétoldalas ragasztóval beragasztottam az üveget a keretbe és mögé illesztettem a kartonra kasírozott és picike csipkével feldobott képet. A csipkének gyakorlati haszna is van, eltakarja a kézi kivágás esetleges egyenetlenségeit.

Ilyen lett a végeredmény. Az az érzésem, hogy főszerephez fognak jutni a türkizek, zöldek, kékek az új helyen, ezért mindent igyekszem összehangolni, de csodálkozva ámulok sokszor, amikor egyszerűen minden összepasszol, magától, mindenféle akaratlagos vagy tervezett lépés nélkül is.

Ha szeretnéd látni, hova kerül és ott hogy mutat majd, gyere és kövess a facebook oldalamon, ahol minden posztról és attól még sokkal többről is beszámolok Nektek!