Az úgy volt, hogy mint minden kislány, én is szerettem volna egy olyan igazi, nagy babaházat, de "csak" Barbie házam lett végül, ami azért a nyolcvanas évek elején még nem volt olyan kis dolog. Most 31 éves koromra jutottam el oda, hogy kész, nem várok tovább, nekem kell egy ház.
Minden összejátszott, hogy sikerüljön, megtaláltak a bútorok, Ninán keresztül is, a piacon is, és amikor a Bakancsoson szembe jött ez a komplett szoba, már tudtam, hogy ezt meg fogom építeni mielőbb.
Sajnos menet közben elfogyott a fehér festékem, így jóformán csak félig van készen, de nem tudtam itt abbahagyni közel egy hétre, úgyhogy berendeztem...aztán majd bonthatom le megint, amikor meglesz minden, amit szeretnék még bele.:)
Tervben van, hogy scrapbook kartonnal kitapétázom és az alsó kétharmadra fehér, párkányos lambériát szeretnék tenni.
