A transzfer zseléről és annak használatáról
2016. február 08. írta: bardoczeva

A transzfer zseléről és annak használatáról

Vannak nekem ilyen perverzióim, hogy szeretek új dolgokkal kísérletezgetni, és egy ideje érdekel a transzfer is, mert abszolut a stílusom a végeredmény.  Kettő, azaz kettő éve nézegetem az egyik kedvencem, Shabby Cottage Studio videóját erről a folyamatról, de nem akartam tudomásul venni, hogy a megoldás nem kivitelezhető itthon kapható szerekkel. Illetve kivitelezhető, például nitrohigítóval, de ki akarja azt szagolni utána...

 



Úgyhogy nagyon sok mindent megpróbáltam, tényleg nagyon sok mindent...a próbálkozás egyik állomása az ún. transzfer zselé volt. A címke ígérete szerint ez minden felületre jó és vízálló végeredményt ad. És ebben nem is állít hamis dolgot, mert kipróbáltam, és jó, csak kérdés, hogy elég jó-e.

Adott tehát egy viszonylag neves olasz cég, a Stamperia és az ő transzfer zseléje. Első körben egy festett fa felületen próbáltam ki.
Nézzük a lépéseket:

  • A mintát LÉZER (!!!) nyomtatóval kell kinyomtatni, tükrözve.
  • A felületet határozott és viszonylag gyors mozdulatokkal be kell kenni a transzfer zselével, majd szintén határozottan belesimítani a papírt úgy, hogy ne maradjon alatta sem levegő, sem semmi más. (Próbáltam, hogy a papírra kenem a zselét, de az sokkal rosszabb eredményt adott...)
  • Miután megszáradt a papír, be kell vizezni, mint amikor címkét akarsz leszedni egy üvegről, és finom, de tényleg nagyon finom, óvatos mozdulatokkal le kell dörzsölni a papírt a felületről.

 

    
Itt pedig látszik, hogy a szer valóban levette, amit akartam, de az is látszik, hogy a papír legfelső rétegével együtt. Ugye a tintasugaras nyomtatók a papírba felszívódó tintával dolgoznak, ezért azok alkalmatlanok ehhez a technikához, a lézer nyomtatók pedig egy vékony réteget visznek fel a papír felületére, ennél a technikánál ezt a felületet nyerjük "vissza" a papírról.


Nem lenne ezzel semmi baj, és egyébként nincs is, mert ha az ember tesz rá egy matt lakk réteget (esetleg selyemfényűt), ami amúgy is javasolt, akkor ez a felületbeli különbség eltűnik.

A "baj" az, hogy ugyanezt az eredményt el lehet érni a teljesen mezei dekupázs ragasztóval is...(Kipróbáltam és ugyanígy, ugyanezt az eredményt adja. Ráadásul a sima, átlátszóra száradó flakonos hobby ragasztó is...)

    
No, és akkor jött a textil.

Ugyanígy bekentem a textilt és bele a papírt, megszáradt, leáztattam, ledörzsöltem, rákerült a minta...
...és a mintával együtt ott maradt ez az anyag is, olyan felületet adva, mintha viaszos vászon lenne a kezemben.
Gyakorlati haszna van ennek is, lemosható, viszont a géppel mosást nem bírja ez sem...

    
    
Látszik a képen, hogy ez a bevonat addig és csak addig tart, amíg felkentem, ha kicsit előre gondolkodom, tovább kenem és akkor szebben tudom szabni a végén. De megmondom őszintén, nem gondoltam, hogy ennyire "gáz" lesz az eredmény.

 

    



Végső következtetés:

Ez a zselé biztosan használható valamire, csak én még nem jöttem rá, mire. Mert amire ebben a posztban használtam, arra a dekupázs ragasztó is kiválóan megfelel. A textilre való dekupázsragasztó is puhább ereményt ad ennél, állítólag, bár én ezt nem próbáltam, az egész kísérletre Fehér levendula Zsuzsiéknál került sor, és Zsuzsi nálam sokkal rutinosabb dekupázs témában.Őrá tehát hallgatok.

A dolog nagyon úgy fest, hogy nem fogom megúszni a citrasolv beszerzését, akárinnen vagy innen...Nagyságrendileg 3000 Ft körül lesz...

A bejegyzés trackback címe:

https://bardoczeva.blog.hu/api/trackback/id/tr18372232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása