A teljesen kommersz, 350 Ft-os fekete tesco-s mappát már akkor átalakításra szántam, amikor a bolt polcán volt. Szükségem volt egy ilyen A/5-ös méretre is, a hagyományos lyuktávolsággal.

Első lépésként lekentem két réteg akril alapozóval, ami szépen megfogta a fényes felületet is. Amikor megszáradt, gyorsan rákentem egyenletesen a dekupázsragasztót, de tényleg gyorsan kell, mert gyorsan szárad. A dekupázs papír rizspapír, vékony, így azt egy lendülettel simítottam fel az egész felületre, ügyelve rá, hogy a mappa becsukott állapotában is jó legyen.
Besimítottam a hajtások éleibe, a szegecsek köré is alaposan. Aztán kb másfél centire körbevágtam, és a ráhagyásokat a dekupázs ragasztóval kenegetve szépen behajtogattam a belső felére, ahogy a füzeteket csomagoltam régen az iskolában.

    

    

    

    

Tehát ott tartunk, hogy fenn van a primer, egy irányba, ecsettel felhordva.
TELJESEN meg kell száradnia, mielőtt felkerül rá a második anyag, ami tulajdonképpen reped.

A második anyagot az ujjammal vittem fel, teljesen szabálytalanul, körkörös mozdulatokkal, változó vastagságban, ahogy épp sikerült. Emiatt a repedések is szabálytalanok, esetlegesek lettek.

Amikor megszáradt a második réteg is, eléggé megijedtem, mert szabad szemmel semmiféle repedést nem láttam. Korábban látott darabok után azt gondoltam, hogy mély repedésekre számíthatok, ám semmi ilyesmi nem volt.

A legutolsó lépés volt a bitumen, amit szintén az ujjammal és szintén körkörösen vittem fel, hogy aztán egy puha ronggyal visszatörölhessem a fölösleget.
Ez az anyag hozta ki végül a rajzolatot, ami elképesztő szép...megmondom őszintén, azért féltem a repesztéstől általában, mert azt gondoltam, hogy nekem túl vastag lesz és túl "mesterkélt". De nem így ez.

A fajanszok mozaikos repedezett mázát idézi nekem egy az egyben.