by bardoczeva

PURE DESIGN

A transzferálás három módja

Kísérlet az alapokkal, valamint a transzferáláshoz használható anyagokkal

2018. május 22. - bardoczeva

Először is kezdjük teljesen az alapoknál, mi is a transzferálás? A szó maga "átvitelt" jelent. A technika alkalmazása során a LÉZERNYOMTATÓVAL kinyomtatott mintát különböző más felületekre visszük át a papírról.

Az első, nagyon fontos tudnivaló, hogy a lézernyomtató jó csak, a tintasugras nyomtatóval nem működik a módszer. A titok a működési elvben rejlik. A lézernyomtató a papír felszínére égeti rá az eredetileg por állagú pigmentet, míg a tintasugaras, ahogyan a nevében is szerepel, tintát fecskendez a papírra, mely beszívódik, nem marad meg a felületen.

A módszer szerint a motívumot, amit ki szeretnénk nyomtatni, először tükrözni kell, bár ez elsősorban a szövegeknél fontos, a képeknél érdektelen.A tükrözött ábrát lézernyomtatóval ki kell nyomtatni és ez után három lehetőség áll a rendelkezésünkre a folytatáshoz.

Az első módszer a transzfer oldat alkalmazása, ami kp187435.jpgtulajdonképpen nem más, mint egy nagyon erős oldószer. A nyomtatás során beégetett pigmenteket fellazítja, és alkalmassá teszi az átvitelre. 

Első lépésként a kinyomtatott minta visszáján be kell kenni ezzel az anyaggal a papírt egy fültisztító pálca segítségével vékonyan, de egyenletesen. Én ezalatt a kezemben, a levegőben tartom a papírt általában, így tuti nem maszatolódik el. Azért a papír visszájára kell kenni az oldatot, mert ha a színére kenném, azonnal elmaszatolódna a minta, gyorsan észreveszed, ha elrontod.

Miután szétszaladt a papíron az anyag, színével lefelé rá kell simítani a kiválasztott felületre és érdemes ragasztószalaggal le is rögzíteni a sarkoknál.

Egy kiskanál fenekével alaposan át kell dörzsölni az egész mintát, akár néhány percig is folyamatosan, mivel nehezen állapítható meg, hol jártunk már és hol nem, érdemes a biztonság kedvéért többször átmenni az egészen. Azért javasolja mindenki a kiskanál használatát, mert az átázott papír nagyon könnyen szakad, ha éles felülettel találkozik.
Ha úgy érzed, elég ideig dörzsölted, akkor az egyik sarkát óvatosan emeld fel, és kukucskálj be, hogy tényleg rendben van-e. Ha igen, akkor egy határozott mozdulattal húzd le a papírt, mert ha véletlen hozzáérne megint, összemaszatolódhat az eredmény.

Ezzel a módszerrel textilre is dolgozhatsz, ez esetben érdemes a textilt alaposan kivasalni és kemény, egyenletes alapra fektetni, valamint akkor is használhatod, ha nem akarsz festeni, akár nyers fára is tökéletes megoldás, vagy valami olyan régi, festett felületre, amit meg szeretnél hagyni, csak kicsit feldobnád.

Az általam használt módszerek közül a második az, amikor dekupázs ragasztólakkot használok a minta átviteléhez. Ennél a módszernél lefestem az alapot a kívánt színre, bekenem egyenletesen a deku ragasztóval és színével lefelé belefektetem a papírt. A ragasztó miatt felhullámosodhat, ahogy magába szívja a nedvességet, ezért én egy néhány másodperc elteltével egy ronggyal át szoktam dörzsölni a visszájáról, hogy a légbuborékok, ráncok kisimuljanak. Ez után félrerakom megszáradni az egész kompozíciót és ha ez megvan, akkor egy vizes szivacs segítségével eláztatom a papírt a visszájáról. Hagyom egy-két percig, hogy a papír magába szívja a vizet, majd az ujjammal ledörzsölöm, ami lejön.
Ez a megoldás is arra alapszik, hogy a papír legfelső rétegét megragasztja a lakk, a felesleges részét viszont le tudjuk dörzsölni.
Itt arra érdemes ügyelni, hogy a mintát úgy ragasszuk fel, hogy a papír széle ne érjen a ragasztóba, vagyis, ha nagyobb a felület, mint a papír, akkor csak a mintát simítsuk a felületre, különben a papír vastagsága meg fog látszódni és egy nem kívánt él jelenik majd meg a helyén.

Én emiatt ezt a módszert akkor használom, ha a felület kisebb, mint egy A/4-es papír, vagy a mintát a papír szélétől legalább 5-6 centire tudom helyezni, hogy biztosan ne ragadjon le a széle. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az igazán aprólékos mintáknál, ahol fontos, hogy minden apró részlet átkerüljön és látszódjon, mindenképp ezt a megoldást javasolnám. (Ha fényképet szeretnél feltenni deszkára például, akkor ez a tökéletes megoldás.)

A harmadik megoldás pedig igazából a kettő és feledik, hiszen a módszer ugyanaz, mint a másodiknál, ám a dekupázs ragasztó teljesen el is hagyható, ha frissen festett felületről van szó. Ebben az esetben ugyanis a kinyomtatott motívumot "arccal lefelé" rögtön a frissen felrakott festékbe is bele lehet fektetni, nyilván ehhez az szükséges, hogy az egész alap felületet frissen fesd át.


Mind a hármat teszteltem háromféle festékkel festett alapon és a tapasztalataim a következőek:
A kísérletek során ugyanazt az ecsetet használtam minden festéktípusnál, hogy a felületek egyenletességét vagy egyenetlenségét egyértelműen az anyag tulajdonságai okozzák, ne az eszköz.

dekor-paint-soft-butorfestek-feher.jpgAz első festék, amit használtam, a dekor paint soft.
A legnagyobb különbség a másik két anyaghoz képest, hogy a dekor paint nagyon laza szerkezetű, ugyanis arra találták ki, hogy testes, struktúrált felületeket alakítsunk ki vele és könnyen lehessen csiszolni. Anélkül, hogy nagyon mélyen belemennék, a festékek fő összetevői rendszerint a kötőanyagok, az oldószer és a pigmentek. A különböző típusú kötőanyagok és az oldószerek aránya nagyjából meg is határozza az alapvető tulajdonságokat. 
Milyen elvárásaink vannak a festékekkel kapcsolatban? A manapság nagyon divatos koptatott külső miatt a könnyű csiszolhatóság és a jó tapadás a két legfontosabb elvárás, ám ez nem egyszerű feladat.
Az a festék, amit könnyű csiszolni, meglehetősen laza szerkezetű kell legyen, emiatt a tapadása gyengébb, míg a jól tapadó, fixebb szerkezetű anyagot jóval nehezebb csiszolni, vagy egyenesen nem is lehetséges. Ezzel az aránnyal lehet játszadozni, kicsit jobban tapadó legyen, de kevéssé csiszolható, vagy fordítva, mindenesetre a dekor paint egy remekül csiszolható, de felületzárás nélkül borzasztó sérülékeny anyag.

Ez azért fontos, mert a transzfer oldat rendkívüli ereje például nem mindig tesz jót a dekor painttel festett alapoknak, sokszor jártam úgy, hogy néhány perc alatt is inkább a festéket oldotta magához a papíron levő minta, sem mint hogy a fordítottja történt volna, vagyis a pigmentek tapadtak volna a festékhez.
Előnye ennek a festéknek ebből a szempontból, hogy száradás után(!!!) is teljesen visszamosható, vízzel visszaoldható, így elég könnyű javítani a hibákat.

A dekor paintre transzfer oldattal felrakott minta (bal oldali kép) és a dekor paintbe (dekupázs ragasztó nélkül) ragasztott minta (jobb oldali kép) között jól látható a különbség.

img_1553.JPG

img_1554_1.JPGA transzfer oldattal felrakott minta jóval határozottabb, ám kicsit jobban el is mosódik, látványra valahogy "mélyebben" van a festékben, mint a felületére ragasztott verzió. Utóbbi azonban sokkal finomabban megmutatja a részleteket. Mivel direkt választottam ennyire aprólékos dekort, így igazán markáns a különbség.

kp162278_altpic_1.jpgA dekupázs ragasztóba tett minta gyakorlatilag mindhárom alapnál ugyanazt az eredményt adja, hiszen az alaptól független ugyanabba a dekuragasztóba kerül a papír.
Így néz ki a dekus eredmény:
img_1555.JPGGyönyörűen látszik, hogy minden kis szösz beleragad a ragasztóba, így gyakorlatilag lehetetlen makulátlan fehér alapot teremteni ezzel a módszerrel.

dekor-zomancfestek-feher.jpgA második anyag, amit alapozásként használtam, a fehér zománcfesték, ami egy viszonylag új anyag, és a dekor painthez képest selyemfényű, nagyon tartós eredményt ad, semmiféle felületkezelést nem igényel száradás után. Kültérre is alkalmazható festék, ám ezt nem lehet, de legalábbis nem könnyű csiszolni. A nevében is szerepel, hogy zománcosan, vastagon fed és viszonylag nagy, egybefüggő felületeken jön le, ha egyszer megindul, ahogy a zománcozott edényről is lepattan a bevonat.

A zománcra az oldattal készített mintát ajánlom elsősorban, mert a dörzsölős megoldásokkal óhatatlanul mattul a felület, ahol a papír hozzáért. Az egyébként selyemfényű alapon ez nagyon látványos eltérés lenne. Természetesen lehet alkalmazni ezt az utóbbi két módszert is, de akkor javasolt az egészet lakkal átkenni az egységes felület érdekében.

kp397925_altpic_1.jpgA harmadik festék, amit elővettem, a sima matt akril festék.
Ez a mattságából adódóan jó alap a dörzsölős módszerekhez is, ám az oldatos megoldás a zománcoshoz hasonlóan kissé elmosódik. Az alábbi képeken a fehér akrilra oldattal (jobb oldali kép) felrakott mintát és a dekor paintre oldattal felrakott (bal oldali kép) verziót láthatjátok.

img_1553_1.JPG

img_1552.JPG

A különbség annyi, hogy az akrilba sem, ahogy a zománcba sem tud beszívódni a minta, ezzel szemben a dekor paintbe igen. A legerősebb a színe tehát a dekor paintre oldattal felrakott mintának van, ám sok részlet elvész a képből.

A zománc festékbe ragasztott minta (bal oldali kép) és a dekor paintbe ragasztott (bal oldali kép) között is van különbség. A dekor paint lazaságából adódóan némi pigment "kárba ment", így az eredmény halványabb, mint a jóval stabilabb szerkezetű zománc esetében, ami jól megfogta a mintát.

img_1556_1.JPG

img_1554_2.JPGEnnyi összehasonlítás után nyilván összezavartalak Titeket, ezért inkább készítettem egy táblázatot, ami áttekinthetőbb formában adja át az információt és az összehasonlítás is könnyebb.

 

DEKOR PAINT SOFT ZOMÁNC FESTÉK MATT AKRIL
Száradás után vízzel oldható igen nem nem
Jól csiszolható igen nem  nem
Felülete matt selyemfényű matt
Felületzárást igényel

igen

(transzferálás után is!!!)

nem  nem
Transzferoldattal használható igen, óvatosan igen igen
Dekupázsragasztóval használható igen igen igen
Festékbe fektetett módszerrel alkalmazható igen igen, de lakkozni kell az egységes felületért igen

 

A három módszert illetően pedig itt egy kis összefoglalás:

 

Oldószeres megoldás Dekupázsragasztós megoldás Festékbe ragasztós megoldás
Nyers fán igen nem nem
Régebben festett fán igen nem nem
Frissen festett fán igen igen igen
Textilen igen nem nem
Erős a minta igen nem annyira nem annyira
Aprólékos a minta nem annyira igen igen

 

Tudom, hogy nagyon nyers és száraz ez az anyag, de talán némi segítséget nyújt, amikor azon gondolkodtok, hogy milyen festéket és milyen technikát választotok. Az elsődleges szempont azon felül, hogy jó ismerni az anyagok fő tulajdonságait, hogy jó tudni, milyen eredményt, milyen hatást szeretnétek elérni és ehhez kell választani a megfelelő anyagokat.
Ennek értelmében a makulátlanság és a kopottság ugyanúgy meg tud jelenni ebben a technikában is, akárcsak a festésnél. 

A következő napokban néhány transzferálással és a korábban megírt dekupázsolással kapcsolatos bejegyzéssel rögzítjük majd a friss információkat! Tartsatok akkor is velem! Mindenkinek jó munkát kívánok! 

Képek forrása: kreativpartner.hu

alairas_4.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://bardoczeva.blog.hu/api/trackback/id/tr2813993886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gabrina 2018.05.24. 07:08:36

Kedves Évi! Nagy segítség számomra minden bejegyzésed. Főleg az ilyen, összefoglaló/összehasonlító írásaid! Köszönet értük!

Egy techinaki észrevétel -ha szabad-:
A telefonon nekem nem úgy jelenik meg az oldal, hogy van bal és jobb oldali kép (hanem egymás alatt vannak a képek).
Máskor, ha teljesen másmilyen képek vannak csatolva, akkor persze simán látszik melyik-melyik! De ennél az írásnál, nem annyira egyértelmű. -és eddig még nem sikerült megfigyelni, hogy pl. amit te bal oldalinak írsz, azt teszi feljebb a "rendszer", vagy fordítva...
Számítógépen nézve, biztosan jó, de a telefonon olvasás esetére, a képek számozása segítene.
Üdv; Gabrina

takacsveca93 2018.06.03. 18:17:22

Nagyon szeretem a blogodat, sokat segít. Szeretek kreatívkodni, bár ilyen festéket csakis hobby boltban lehet kapni vagy esetleg ilyen Praktiker hipermarketekben is?
www.ujsagomat.hu/praktiker/
background-repeat: no-repeat; background-attachment: fixed;