by bardoczeva

PURE DESIGN

Néhány tuti tipp, ha régi csipkékre bukkannál...(keményítés, fehérítés)

2016. január 07. - bardoczeva


Sokszor gondolkodtam már rajta, hogy vajon mások hogyan csinálják, én az évek alatt erre a megoldásra jutottam és ha valakinek van tuti tippje, szeretettel várom.
Hogy miről is van szó?A régi csipkéim rendbetételéről.
A legfölső kép a kiindulási állapot, ahogyan megkaptam őket.

Alapvetően eddig három olyan problémával találkoztam, amire megoldást kellett találnom, ha csak részmegoldást is, ezek a következők:

  • besárgulás, ahol fény érte, jellemzően a nippek alatti kis terítőknél fordul elő, hogy a közepük jóval világosabb.
  • teljesen beszürkült anyagok
  • rozsdafolt

Az első lépés minden esetben az óvatos kézi mosás, ilyen csipkéket nem szabad gépbe tenni, mert a centrifugálás széttépi teljesen.

    


A kézi mosás után látszik, mi az, ami megmaradt és kezelni kell, ez általában a szürkeség és a sárgulás esetében is így van, jöhet a fehérítő és a vízkőoldó.
Sok esetben a ruhák beszürkülését a bennük maradó mosószerek és a vízkő okozza, egy rövid higított vízkőoldós fürdőt érdemes megpróbálni.
A fehérítéshez nekem legjobban a sima mezei hypo jött be, szigorúan gumikesztyűvel. Esetleg a domestot is jó, ha valakinek éppen az van otthon, jó sűrűn.

Sajnos a rozsdafolt megoldhatatlannak tűnik, mindenféle praktikát próbáltam, mind csődöt mondott. A legtöbb honlapon, ahol ilyen jellegű praktikák vannak, jelzik is, hogy lehetetlen megoldást találni rá, a folt sok esetben csak halványul, vagy az sem. A fő probléma az, hogy olyan erősségű anyag, ami a rozsda molekuláit bontaná, már az anyagot magát is bontja.
Ilyenkor be lehet festeni kávéval, teával az egész csipkét és máris vintage hatása lesz, aminek a foltok csak jobbat tesznek.:)

A mosás, tisztítás után el kell dönteni, hogy szeretnének-e keményíteni, és ha igen, mennyire. Ha abroszról, asztalkendőről van szó, aminek nem kell kőkeménynek lennie, akkor higított keményítőbe áztassunk be mindent és utána egyszerűen -formára igazítva- szárítsuk meg, hogy egyszerűbb dolgunk legyen a vasalással.

    


Megoldás lehet az is, ahogyan én csinálom, hogy egy szórófejes flakonba betöltöm higítva a keményítőt, és vasalás közben azzal spriccelek, ennek azonban az a hátránya, hogy hatásában érződik, de nem egészen egyenletes, mert nem tudom teljesen egyenletesen teríteni az anyagot.

Amikor kőkemény csipkére vágyunk, mint mondjuk amikor fel szeretnénk akasztani a fára vagy hasonlók, a higítatlan keményítőbe áztassuk be, szárítsuk és vasaljuk.

Ennek a fajtának, amit én veszek, elég erős fehérítő hatása van, ami színező hatás, nem fakító, maga a folyadék ugyanis hófehér.

Ami a vasalást illeti, nagyon óvatosan, mert a vasaló orra könnyen beakad és tép, sajnos jártam már így, a türelmetlensége miatt.
Formára igazgatás mellett inkább lassan haladjunk, de biztosan.
A lenekre jellemző, hogy ha sokáig vasaljuk egy részét, megéghet, besárgul. Kimosható, de idegesítő lehet, mert újra kell kezdeni az egész procedúrát.

Ezt a problémát (is) segít megelőzni, ha egy kis vízzel bespriccelem előtte, vagy erősebb fokozatra állítom a gőzölőt. A spriccelőbe betöltöttem a vizet és tettem hozzá pár csepp levendula olajat, hogy még szuperebb illata legyen.

Ha domború hímzéssel ellátott vásznat vasalunk, tegyünk alá valami puhát, mondjuk összehajtott törölközőt, és a visszájáról vasaljuk meg. Így a minta sokkal jobban ki tud emelkedni és nagyobb hangsúlyt is kap,

A bejegyzés trackback címe:

https://bardoczeva.blog.hu/api/trackback/id/tr828248982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
background-repeat: no-repeat; background-attachment: fixed;