by bardoczeva

PURE DESIGN

A repedő festékről

2015. május 29. - bardoczeva

Van úgy vele az ember, hogy szeretne repeszteni...de a mikéntje kérdés...Erre van egy elég biztos megoldás, nem kell külön repesztő lakk hozzá, maga a festék már eleve tartalmazza a színt (pigmentet) és a repedő tulajdonságot is garantálja.


A festék tulajdonképpen ugyanazokkal a tulajdonságokkal bír, mint a dekor paint soft, vagyis mattra szárad és viszonylag könnyű csiszolni, de nyilván nem túl könnyű, hiszen akkor mitől maradna fenn a felületen?
Ezeknek a festékeknek ez a sajátja, melyik gyártó hogyan állítja be az egyensúlyt, hogy mennyire tapadjon és mennyire lehessen csiszolni mégis a benne levő alapanyagok kényes egyensúlyától függ.

   

Adott tehát ez a festék, ami két fázisból áll. Az alap egy fehér "lakk", ami átlátszóra szárad, ez minden szín esetében ugyanaz az alap, tehát ha több színre van szükség, akkor is csak egy alap kell hozzá.
Ezt muszáj nagyon egyenletesen felkenni, mert ez képez hidat a felület és a festék között, egyfajta ragasztóként is működik, ami a festéket a felülethez ragasztja. Ezért nem szükséges alapozni alá, viszont ha bútorról van szó, egy tisztítás elkerülhetetlen, a jobb eredmény érdekében.
Célszerű már az alap rétegnél is figyelni rá, hogy csak egy irányba kenjük fel az ecsettel, és ha van is átfedés, a réteg vastagsága is minél egyenletesebb legyen. Nem muszáj vastagon felhordani, viszont a túl vékony réteg sem jó, mert akkor a felület esetleges egyenetlenségei rossz irányba befolyásolhatják a végeredményt.
Miután teljesen megszáradt az első réteg, vagyis teljesen átlátszó, akkor jöhet rá a színt hozó második réteg.

   
   

A második réteg felhordásánál figyeltem arra, hogy AZ ALAPPAL EGY IRÁNYBA húzva tegyem fel a festéket, mert így lesznek szép egyenletesek a repedések. A jobb alsó képen levő rózsaszín táblán látszik, hogy a jobb szélén elhúztam a festéket függőlegesen, és a repedések is elindultak arra, merőlegesen a többire.

Ha megnézitek a képeket, látszik, hogy a táblák szélén általában kevesebb a festék, ezért ott apróbbak a repedések, amíg a vastagabb részeken nagyobbak a szigetek és mélyebbek az "árkok".

Egy pár szóban arról is érdemes említést tenni, hogy ezeket a táblákat én a lakk száradása után a festék felvitelét követően azonnal hajszárítóval szárítani kezdtem, és igyekeztem a hajszárítóval is amennyire lehet, egyenletesen szárítani. A repedések kb 5 mp múlva kezdtek kijönni és szépen kirajzolódtak.


A felület védelme érdekében mindenképpen javaslom a direkt a dekor painthez kifejlesztett matt lakkot, illetve a viasz pasztákat. 
   
   
   

A teszt lapokon látszik, hogy a repedések milyensége nagyban függ az anyag vastagságától és az ecsetvonásoktól, ám minden esetben jelentősen kihangsúlyozza a repedéseket a viasz. A magam részéről autentikusabbnak látom a sötétre viaszolt repedt felületet, mint a színtelen viasszal kezeltet, az valahogy befejezetlen hatást kelt az én szememben.

A festék matt felületéből adódóan, amit a porozitása okoz, a sötét antik viasz nagyon erősen befogja. Mivel a cél az, hogy a viasz bekerüljön a repedésekbe is, így nem tehetjük meg, hogy keveset teszünk fel. Viszont jó hír, hogy miután alaposan beledolgoztuk a repedésekbe az antik viaszt, színtelen viasszal könnyedén visszaszedhető a felületről a felesleges sötét anyag.


A bejegyzés trackback címe:

https://bardoczeva.blog.hu/api/trackback/id/tr87503486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
background-repeat: no-repeat; background-attachment: fixed;