by bardoczeva

PURE DESIGN

Madárfészek tűnemezeléssel

Pentart "SZÜRKE" dekor paint pigmentekkel színezve + "ISZAPSZÜRKE" matt akril

2018. február 15. - bardoczeva

Nem mennék most bele, micsoda cuki dolgokat készítenek ügyes kezű emberek tűnemezeléssel, elég annyi, hogy én magam is ki szerettem volna próbálni ezt a dolgot. Kicsit utánanéztem, mire van hozzá szükség és beszereztem a nemezelő tűt és a sűrű kefét is hozzá.
Szerencsémre Enikő barátnőmnél mindig akad egy kis nyers, szálas formában levő gyapjú a fonalaihoz, ezért tőle kértem egy kicsit, a próba erejéig.

Először is elterveztem, hogy nagyjából mekkora fészket szeretnék, ehhez pedig egy kicsit nagyobb kört tépkedtem, mint a tenyerem. Egymásra tettem 3-4 vékony réteget, és a nemezelő tűkkel összedolgoztam középről kifelé indulva.. Ez nem bonyolult, fel-le irányuló függőleges mozdulatokkal kell átböködni, a sűrű kefében megállnak a tűk, ez a rendeltetése. Ezek a tűk úgy néznek ki, mint a szigony, visszafelé irányuló kis kampók vannak rajta, amik betömörítik egymás közé a szálakat.

A kör közepe tehát szépen összeáll, de a tépett szél miatt a pereme vékonyabb. (Itt tartom fontosnak megemlíteni, hogy a szép átmenetek érdekében a gyapjút soha nem vágjuk, mindig tépjük.)
Hogy legyen "oldala", ezt a vékonyabb perem részt kb 2 centinként nagyjából 1 centi átfedésben egymásra hajtogattam, hasonlóan a muffin kapszlihoz, és a tűvel összedolgoztam az egymás fölé kerülő szakaszokat.
(Nem tudom, mennyire érthető, ha beválnak a terveim, akkor hamarosan ezeket videón fogom tudni megmutatni egy youtube csatornán, de addig is marad a magyarázás.)

img_9980_1.JPG

img_9979.JPGAmikor a peremet sikerült ilyenformán kialakítani, akkor szétszedtem a fa szerkezetet és egy tűvel végigböködtem a peremet a fészek alja felé, hogy a kósza szálak is a helyükre kerüljenek. Így kb fél centi vastag lett, de mivel szerettem volna, ha szép az átmenet, így egy nagyon vékony réteg nyers színű gyapjút is áthajtottam rajta, kívülről befelé és belülről kifelé böködve is.

Ha valahol túl vékonynak érezzük, tehetünk rá újabb rétegeket és összedolgozhatjuk, ha túl vastagnak tűnik, kicsit tovább kell vele dolgozni.

Amikor a fészek elkészült, levegőre száradó gyurmából megformáztam a méretben arányos tojásokat. ezt a szódabikarbónás tésztából is meg lehet próbálni, ha nincs épp otthon gyurma.

img_9984_1.JPG

img_9981_1.JPGAmikor megvoltak, egy éjszakára a fűtőtestre tettem őket, hogy megfelelően kiszáradjanak a festéshez.
A szín a szürkéskék egy árnyalata lett, amit a szürke színű dekor paintből kék és zöld színező pigmentek hozzáadásával készült. Egy sötétebb és egy világosabb verziót is kevertem belőle.
Befestettem a tojásokat, majd mikor megszáradtak, egy régi fogkefe segítségével befröcsköltem őket iszapszürke matt akrillal.

img_9997.JPGimg_0001.JPGEnnek a fészeknek a  béleléséhez tettem alulra egy kis nyers színű gyapjút, amit nem dolgoztam hozzá, és régi könyvlapokat vágtam nagyon vékony csíkokra, amit utána kicsit meggyűrtem, és így ágyaztam meg a tojásoknak.
img_0010_1.JPGimg_0014_1.JPG

img_0019.JPG

img_0015.JPGHa tetszett az ötlet és szívesen készítenél el hasonló dekorációkat, gyere és kövess facebookon, vagy tedd könyvjelzőbe a blogot!
Rengeteg húsvéti DIY dekorációt találhatsz a Kézzel készített Húsvét nevű csoportban is, amit már elindítottunk, így az idei Ünnepre már megkezdtük a felkészülést!

Jó munkát!
alairas_4.jpg

Új időszámítás

2010 márciusában kezdtem a facebookos pályafutásom, erre emlékszem... a blogger életem korábbi, és bár már az eredeti blogom nincsen meg, az nagyjából tíz éves lehet idén.
Ebből kifolyólag úgy éreztem, hogy ideje kicsit megújulni. 

2010 decemberében egy igen agresszív, hivatalos hangnemű levélben megkeresett egy  divattervező hölgy, hogy az általam addig használt BYME név hozzá tartozik, jogvédett és ha azonnal nem tűnök el, megteszi a jogi lépéseket. Higgadt válaszként jeleztem neki, hogy semmi szükség idegeskedésre, majd akkor változtatok és nem lesz gond. (Hozzátenném, azóta sem hallottam róla, sem a saját nevén, sem byme-ként, de ez nyilván az én hiányosságom.)
Akkorra már majdnem egy éve ment az oldal, 2000-nél is több kedvelővel és újra kellett kezdenem.

2011 januárjában kezdtem a most Pure design nevű oldalt, akkor még Évi műhelyeként. A nulláról.
Azt tudtam, hogy nem akarok bonyolult logót, ezért egy b betűt választottam, ami a bardoczeva kezdőbetűjeként rám utal.
A mai napig azt használtam, ám mától más időszámítás kezdődik.
Akárcsak a porcelángyárak jeleinél, nálam is a logó alapján nagyjából be lehet majd lőni, mikor készült egy-egy varromány.:D Ami biztos, hogy eddig 2000 címkét használtam el, a kezdetek óta.
A mai nap folyamán megérkezett az újabb ezer darab, immár az új formával.
img_9951.jpgMiért pont ilyen?
Nem nagyon szeretem a figurális ábrázolást, jobb szeretem, ha a tipográfia már eleve dekoratív és nincsen szükség egyéb ábrázolásra.
Nézegetve a betűtípusokat, belefutottam egy kézírásra hajazó, dinamikus formába, amit SHIT HAPPENS-nek neveztek el.

Mondanom sem kell, azonnal magaménak éreztem.
A kedvenc filmem jutott először eszembe, a Forrest Gump vonatkozó részét kegyetlenül hülyén fordították, szerintük a shit happens azt jelenti, inkább szarba lépj (van rosszabb is). Szerintem inkább afféle murphy törvénye, vagyis, hogy ami megtörténhet, az meg is történik...és ez abszolut jellemző rám is, az életemre is, így nem volt kérdés, hogy ezt választom.

Megvolt hát a shit happens betűtípus, a nevem maradt, és a nevem kezdőbetűje is maradt, csak új ruhát kapott.
A kunkori b betű után itt a letisztultabb, elegánsabb b betű.

Olyan b betű, amihez végre tudok kapcsolódni más módon is, mint hogy tetszik a formája.

Új időszámítás kezdődik, mint mondtam...


TowerStreet7 - egy zseniális elme agymenései

PURE Radio EVE Edition mp3 music box

Az egész történet ott kezdődött, hogy tagja vagyok a facebookon egy alkotói csoportnak, ahol sorsolás útján ajándékok készülnek, kinek-kinek meglett a párja, akinek alkothat, s ahogy ez lenni szokott, ez remek alkalmat adott rá, hogy a tagok kicsit jobban megismerjék egymást.

Én Vaszkó Zsoltit kaptam páromul, és rendesen be is ijedtem ott hirtelen, hiszen azon felül, hogy ő a tavalyi alkotó energiás pályázaton díjazott lett, semmit nem tudtam róla..Na meg, lányoknak olyan könnyű...ők olyan sok mindent szeretnek és még a nem feltétlen funkcionális holmiknak is tudnak örülni, de a pasik...ők olyan praktikusak...

Kérdezősködtem a tagoktól, ki ismeri, mit kell tudnom, hogy méltó ajándékot készíthessek (ami egyébként még azóta is "készül", de be fogok számolni róla, ha meglesz), de végül arra jutottam, hogy a legjobb, ha nem kertelek, hanem őt magát kérdezem ki. Alaposan.
Írtam is neki privát üzenetet, hogy szia, én vagyok, akit kaptál, de nem csak te kaptál, hanem én is téged, úgyhogy most beszélgetni fogunk. Kvázi kifaggattam, mit szeret, mik a kedvencei, színekben, zenében, stílusban, stbstb, mert nagyon nem akartam mellé lőni.
Amikor úgy éreztem, hogy már nagyjából kikerekedett a kép, akkor jeleztem, hogy bemutatkoznék, és elkezdtem a kis monológom, amit szépen hagyott is végig írni. (Nem volt rövid.) 

Majd miután befejeztem, közölte, hogy az addig rendben van, hogy én nem emlékeztem rá, de azért ő ott volt a díjátadón is, ergo mi már találkoztunk, ezen felül mindent tud rólam, mert jó ideje figyeli, mit csinálok.
(Évike szemet forgat, homlokára csap és megfogadja, hogy az idei díjátadóra legalább a díjazottakból felkészül...)

Nos hát, tegnap a zsűrizés után kint várt a meglepi...az ajándékom, amiről semmit nem tudtam és amiről semmit nem mondtak nekem azok, akik egyébként tudtak róla.
Olyan óriási meglepetés volt és olyan jól sikerült, hogy én a nyakába ugrottam örömömben.
Minél többet néztem a kis boxom, annál több olyan részletet vettem észre, ami teljesen jellemző rám.
Na, de nézzük is, miről van szó!

Ez egy régi rádió átalakításából született teljesen mai szerkezet. Az elfordítható gombok az elején a kapcsolók, az egyik az on/off, a másik a LED világítás kapcsolója. (Igen, az is van rajta...)
Rádió, mp3 lejátszó és audio line lejátszására képes, távirányítóval vezérelhető, őrületes menő!

img_0170_1.JPG

img_0172_2.JPG


Zsolti nagy mestere a régi rádiók bluetooth rendszerrel való átalakításának. Ezeknél a munkáknál nem csak a belső változik meg, hanem a külső is teljesen egyedi módon alakul át. Nincsen két egyforma darab, és az én szememben ezek az elkészült példányok igazi műalkotások. Minden részletnek oka és jelentése van, ahogy ezt egy rendes férfiembertől el is várjuk, nem igaz?

A doboz alapszíne a rám olyan jellemző fehér, felkerült a frontra a PURE felirat is, de úgy bele van dolgozva a látványba, hogy fel sem tűnik, az ember elhiszi, hogy az eredetileg is ott szerepelt (pedig nem).

img_0178_2.JPG

img_0182_1.JPG

Az élek kicsit koptatottak, a "halpikkely" minta pedig eredetileg egy nagyon egyszerűsített art deco stílusú minta, ami így, "felfelé" állva díszített rengeteg felületet, akár falakat is. A saját korában főként arany színnel használták, itt a szürke adja a modernitását, mindemellett a kapcsolók és néhány apró elem arany színűre festése azért bőven megidézi az art deco eleganciáját.
Anélkül, hogy "túl sok" lenne, túl múzeális.

img_0192_1.JPG

img_0191.JPGA klasszikus formát megtartva szintén a múlt előtti tisztelet jeleként megmaradt az eredeti csatornakiosztás is, ami mögé fehér strucc bőr került, ahogy a hátlap is azzal van bevonva. Számomra ez is végtelenül elegáns részlet. Ahogy a LED csíkok beépítése is, ami biztos, hogy nem lehetett egyszerű történet, mert kikapcsolva annyira belesimulnak az ívekbe, hogy észre sem venni őket. 

img_0190_1.JPG

img_0189.JPG

Lehetne róla regélni még órákig, ám ahogy mondani szokták, egy kép többet mond minden szónál. Így én sem nagyon forszíroznám ezt tovább, a képek magukért beszélnek.

Akinek van kedve bogarászni, annak sok szeretettel ajánlom a Tower Street 7 nevű facebook oldalt, ahol ennek a tehetséges embernek még nagyon sok munkáját megnézhetitek, többek között azt is, hogyan újították fel a családi házukat (többek között azt is végtelenül jó ízléssel).

Összességében azt kell mondanom, hogy nagyon meghatódtam és nagyon nagyra értékelem, hogy ez az ajándék ennyire személyes lett. Amennyire ismerem magam, teljesen telitalálat, minden apróság a helyén, annak bizonyítékaként, hogy Zsolesz tényleg odafigyelt rám, amikor ecsetelgettem, mit szeretek. Ebben a világban, amiben élünk, aligha hiszem, hogy lenne ennél nagyobb kincs, mint az egymás iránti őszinte érdeklődés, figyelem és a a másik emberre fordított osztatlan figyelem, és idő.
Nagy becsben fogom tartani, ezt megígérhetem!
Még egyszer nagyon köszönöm, Művész úrnak a nagyszerű munkáját!

Imádok ilyesmiket kapni, pedig azt hittem, nem szeretem a meglepiket...
Ha kíváncsiak vagytok, mit készítek én cserébe, gyertek és kövessétek a facebook oldalam, ahol hamarosan mindenre fény derült!
alairas_3.jpg

 

Facebook trükkök blogger szemmel

Kedves Olvasóim! 

Rendhagyó bejegyzés következik!

Mostanában egyre többször, egyre több felületen olvasom, hogy "bajok" vannak a facebookal, nem úgy működik a rendszer, ahogy kéne, "bug"-os, vagyis apró hibák is előfordulnak.
Ma megtapasztaltam, milyen ez, egyetlen olyan oldalra sem enged képet feltölteni, ahol egyébként adminisztrátori jogosultságom van.

Nagyon nem szeretem, ha a saját dolgaimban ilyen formán korlátoznak, és nem csinálhatom, amit szeretnék. De ez a facebooktól nem is várható el, hiszen nem az enyém.

Ezért ez most megint abba az irányba mozdított el, hogy az "egyéb" felületeim rázzam kicsit gatyába. Ennek első lépéseként megpróbálom a blogot kicsit felfrissíteni, és ide, ebbe a posztba összegyűjtöm, hol és hogyan vagyok még elérhető.

Szeretnék a kedvetekben járni és olyasmiről írni, ami érdekel Titeket, akár tartalmasabb dolgokról is, ezért szeretnélek megkérni Titeket, hogy írjátok meg, ha van bármi kérdésetek!
Szeretném, ha megírnátok, ha bármilyen technikai kérdésetek vagy bármi más bizonytalanság lenne, amire tudok, legjobb tudásom szerint válaszolni fogok!
Ha valamelyik kreatív anyag, vagy technika nem világos, szóljatok, kifejtem alaposabban!
Ha az anyagok típusai nem világosak, akkor is!
Ha források érdekelnének, ajánlott irodalom egy-egy témával kapcsolatban, akkor azt is!

Mindenben szívesen alkalmazkodom!

És akkor lássuk, hogy hol vagyok és hogyan értek el, ha nem facebookon:

Instagram:https://www.instagram.com/hosszubardocz/

Pinterest:https://hu.pinterest.com/bardoczeva/pins/

HelloDIY:https://www.hellodiy.hu/profilom/782

A honlap frissítése folyamatban, de amint megvan, azt is hozom a listába. Továbbá fontos, hogy korábban hírlevélre is fel tudtatok iratkozni, ez áll most is, de nem tudom, hogy a Ti részetekről áll-e még ez a dolog, ezért a mai napon kiküldök egy hírlevelet és akinek már nem aktuális, kérem, hogy jelezzen! Leveszek bárkit, senkit nem szeretnék haszontalanságokkal eltéríteni a fontos dolgaitól.

Elöljáróban ennyi, és nagyon megköszönöm, ha segítetek nekem ezekben a dolgokban!
A Ti érdeketekben szeretnék változtatni, hogy minél könnyebben érthető és elérhető posztokat kapjatok tőlem.
alairas_3.jpg

Tél után tavasz lesz, felhős után felderül...

Tavaszváró lakáslesen Dabason.

Ma egy kedves barátnőmnél jártam, és a legutóbbi látogatásom óta rengeteget változott Otthona teljesen lenyűgözött. Nem ez az első alkalom, hogy bekukucskálok mások hajlékába, korábban már írtam egy szentendrei álomházikóról és azt is nagyon szerettétek!

Biztos tapasztaltátok már, vannak olyan ismerőseitek, akik annyira inspirálóak, hogy amint hazaértek tőlük, kedvet kaptok, hogy elpakoljatok vagy átrendezzétek a lakást.
Én így jártam ma...

Mivel én lélekben már elengedtem ezt a tél-dolgot, reggel, amikor felkeltünk, komoly megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy havazott. Ahogy mentünk Dabas felé, úgy nőtt a hó mennyisége is, és mire odaértünk, akkora lett, amekkorát ezen a télen még nem is láttam.
Így még varázslatosabb volt a sok tavaszi hagymás az ablakokban a téli, havas háttérrel.

Az úticél Kmetyóné Krisztáék otthona volt, aki a LIGNOCOLOR festékmárka magyarországi nagyasszonya.
Igazán sok ámulnivalót láttam, de nem is húznám tovább, beszéljenek helyettem a képek!
Kezdjük a konyhával...
img_9999.jpgEgy régi parasztház alakult át mai otthonná, ezért voltak bizonyos adottságok, amikből a háziasszony jó érzékkel kovácsolt előnyt. Ilyen többek között a gerenda mennyezet, ami világosra festve még alacsony mivolta ellenére sem sötét, illetve a széles ablakpárkányok, amik gyönyörű gyűjteményeknek adnak helyet.img_9977.jpg

img_9994.jpgA dekorációban a kinti havas táj ellenére is fontos szerephez jutnak a tavasz hangulatát megelőlegező hagymások is, mindenféle szépséges edényben:img_9974.jpg

img_0006.jpgBárhová néz az ember, szépségeket lát, elég csak átnézni a másik ablakba:
img_9981.jpgVagy felnézni a vitrines tálaló szekrényre:
img_9993.jpgHátat fordítva ennyi szépségnek egy szintén különleges komód mellett vezet át az utunk az előszobán át.img_0009.jpgA nappali a ház másik traktusában van, a hátsó kert felé hatalmas üveg fallal:
img_0003.jpg

img_9988.jpg

img_9973.jpgInnen nyílik a csodás hálószoba:img_9985.jpg

img_0004.jpgA ház minden egyes kis részlete egyedileg kialakított és a tulajdonosok hibátlan ízlését dicséri. Rengeteg saját kézzel elvégzett bútorfelújítás, falfestés, stencilezés, millió munkaóra fekszik benne, de szerintem éppen ettől tökéletes!
Nyilván nem tudtam és nem is akartam volna minden egyes részletet bemutatni, de higgyétek el, a konyha is álom, ahogyan a fürdő is és sorolhatnám, de talán ezekről majd egy következő posztban...

Addig is, ha tetszik ez a stílus, szereted az itt látható árnyalatokat, formákat, akkor biztos, hogy kedvedre lesz a Lignocolor világa!Érdemes bekukkantani!

Ha szívesen olvasgatnál hasonló, remek otthonokról, lakberendezési fogásokról, akkor pedig gyere és kövess facebokoon, ahol naponta frissülő tartalmakkal várlak!
Kellemes időtöltést!
alairas_3.jpg



Louisa Thomsen Brits : HYGGE - Harmónia dán módra

Könyvajánló a hideg téli estékre

img_9896.jpg

Gondolatfoszlányok a könyv kapcsán:

Legyen a célunk törődni másokkal és ÖNMAGUNKKAL!
Ennek feltétele, hogy észrevegyük a hétköznapiban az ünnepit.
Az átlagos, hétköznapi dolgok különleges tartalommal, lélekkel, jelentéssel való megtöltése csak eleinte nehézkes, de ha ráérez az ember az ízére, hamar rutinná válik. Végeredményben pedig boldoggá tesz.
img_9845.jpg
-Értékeld, amid van!
-Becsüld meg az élet apró örömeit!
-Igyekezz a legtöbbet kihozni adottságaidból és lehetőségeidből!
-Helyezd a hangsúlyt a belső értékekre!
-Szándékaid legyenek tiszták!
-Vezess be rituálékat, melyek segítenek a nagyobb tudatosság állapotának segítségével életed mélyebb megélésében.
-Légy mértéktartó, kerüld a hivalkodást!
-Érezd a család biztonságát, a barátság ölelő auráját!
-Élvezd a közös tevékenységek örömét!
-Élj gazdag társasági életet, amit nem a barátok száma, hanem a kapcsolatok minősége határoz meg!
-Törekedj a jobbra, vedd észre és orvosold azokat az apró hibákat, amelyek egymással összeadódva könnyen visszavethetik az élményt!
-Kerülj összhangba önmagaddal!
-Birtokolj kevesebbet, szerezz több lelki élményt!
-Oltalmazzuk, óvjuk, kényeztessük, melengessük, és öleljük körül önmagunkat és egymást!
img_9963.jpg
Címszavakban:

-harmonikus atmoszféra
-meghitt légkör
-elégedettség
-valahová tartozás
-bizalom
-kapcsolatteremtés
-kölcsönösség
-közösség
-kötődés
-biztonság
-otthon
-oltalom
-tudatos jelenlét
-szeretet
-optimizmus
-környezettudatosság
-visszafogottság
-emberléptékűség
-odafigyelés
-fizikai/lelki közelség
-őszinteség
-elfogadás
-béke
-spontaneitás
-közvetlenség
-stabil jelenlét
-önazonosság
-hitelesség
-egyszerűség
-hétköznapi varázslatok
-tisztaság
-rend
-frissesség
-természetesség
-tökéletlenség
-szerénység

img_9684.jpg

Nagyszerű könyv a téli estékre, amikor lefőz az ember magának egy jó teát vagy kávét és bebújik az ágyba vagy a kanapéra valami kellemes, puha, meleg holmiban, hogy elmerüljön az élményben!

Nem akartam konkrét mondatokat idézni az említett könyvből, mert azt hiszem, hogy mindenkiben a saját lelkiállapotától függő gondolatokat indít el, néhány kedvenc idézettel viszont hadd zárjam a posztot, amik szintén szerepelnek a könyvben:

"Semmi olyat ne tartsunk otthonunkban, amiről nem gondoljuk, hogy hasznos, vagy nem hisszük, hogy szép."
(William Morris)

És az abszolut kedvenc:

"Megváltoztatni napunk jellegét:
ez a művészetek legmagasabbika."
(Henry David Thoreau)

Ha tetszett a bejegyzés és úgy érzed, szívesen olvasnál hasonló hangulatú bejegyzéseket, akkor tedd könyvjelzőbe a blogom, vagy gyere és kövess facebookon, ahol naponta frissülő tartalmakkal várlak!
alairas_3.jpg

Ecsetek és szalagok hengerben

Dobozok újrahasznosítása scrapbook kartonnal

Az új év a tiszta lap ideje, amikor az ember igyekszik a dolgait rendbe tenni. 
Hogy megvehetnék a boltban ezer tárolót, az nem kérdés, de mennyivel jobb, amikor a háztartásban meglevő holmikat alakítja át az ember!

Igyekezzünk a meglevő lehetőségeinkből kihozni a legtöbbet, legjobbat, hogy harmonikus atmoszférát teremthessünk magunk körül!

Ha egy átlagos, hétköznapi dolgot töltünk meg különleges tartalommal, lélekkel, jelentéssel, nem is fog emlékeztetni egykori önmagára.
Így vettem kézbe ezt a két papír hengert is. Az egyik egy csipszes doboz, átlátszó műanyag fedővel, a másik egy nyers, kraftpapír doboz, amit a fiam már elkezdett kidíszíteni.

A bevonásukhoz egy nagyon látványos Stamperia scrapbook kartont választottam, a rögzítéshez kétoldalú ragasztót és a pentás expressz ragasztót használtam. Ezeken kívül csak egy ollóra volt szükség.

img_9943.jpg

img_9931.jpg

A hengeres palást bevonása az viszonylag egyszerű történet, le kell mérni és méretre kell szabni a téglalapot, mind a négy oldalára két oldalú ragasztót tenni és rögzíteni a helyére, utána korrigálni ollóval, ha szükséges.

Ennél egy fokkal nehezebb, de jobban kontrollálható, ha a henger tetejére, aljára kerül egy-egy két oldalú ragasztó csík. A téglatestet nem az elejénél rögzítjük, hanem egy pár centivel beljebb, így van lehetőség az áthelyezésre, és ha rendben van, ráér az ember ragasztani.

A csipszes doboznál nem kell figyelni arra, hogy illeszkedjenek az elemek, de a papírdobozoknál fenn áll az esély, hogy ha a tető alá is teszünk a kartonból, akkor nem fog már rámenni a teteje. Szerencsére ebben az esetben nem volt ilyen gond, de a biztonság kedvéért a tetőnél alulról nem hajtottam át a peremen a papírt, pedig az igényesebb megoldás lett volna.

img_9946.jpg A méretet érdemes úgy leszabni, hogy kb 1-1.5 cm-rel szélesebb legyen a papír, alul szebb, ha be van hajtva a fedőlap alá a peremnél. 
Ehhez a felragasztás után kb fél centinként a doboz széléig be kell vagdosni és az expressz ragasztóval gondosan rögzíteni a cikkelyeket.
img_9947.jpgMiután behajtogattuk ezeket és fixen a helyükön is maradtak, a dobozt sablonként használva rajzoljuk körbe a papíron, majd a kivágásnál körben kb 1-1.5 mm-rel beljebb vágjuk ki a kört. 
Ezzel azt érjük el, hogy nem lóg túl a lap a peremen, sokkal szebb az átmenet.

img_9938.jpg

img_9936.jpg

Ahogy írtam, a csipszes dobozzal nem volt sok munka, az egyszerűbb történet.
A papírdoboznál pedig az a lényeg, hogy befelé nem hajtottam a kartont, hogy ne szoruljon a teteje, egyébként pedig ugyanaz volt a menet a tetejénél is, mint az aljánál.

Utóbbinál a szalagok papír tartóra kerültek, amiket East India márkájú szalagokkal kaptam anno, egy ebayes rendelés alkalmával. (Egyébként nagyon jó minőségűek, nem drágán, érdemes rákeresni: "east india ribbons".)

img_9954.jpg

img_9953.jpgAlapvetően mindkét alap olyan, hogy simán lehetett volna festeni, vagy transzferálni is, dekupázsolni, bármire alkalmas. Én kizárólag a papír mintája miatt döntöttem így, de ez egy olyan megoldás, ami kezdőknek is garantált sikerélményt ígér.
img_9948.jpgIgyekeztem érthetően leírni a dolgot, és kiemelni az esetleges buktatókat, de ha marad kérdés, akkor írjatok nyugodtan itt, vagy a facebookon is!
Jó munkát kívánok! 
alairas_3.jpg

Karácsony 2017.

Fák, nappalik, étkezők...

Kezdjük az elején... a dekorok nagy része leírással elérhető a karácsony menüpontban, szezonon kívül a karácsony címke alatt, így azokat nem részletezném. Kifejezetten a karácsonyi dekorra élezném ki a posztot, hogy készültem fel az Ünnepre a lakás központi helyén, a nappaliban.

Advent időszaka a tervezettnél sűrűbb lett, ahogy évek óta mindig eltervezem, hogy a december már csak a családé, ez sosem jön össze. Idén se sikerült így, de azt megfogadtam, hogy nem fogok rohanni. Annyit nem ér.
Tehát... a rengeteg elkészült dekor után az alábbi állapotból indult a nappali, valamikor december 20-án:

img_0231.JPG

Két nap megfeszített munka után pedig ide érkeztem el:

img_0334.JPG

Ennek a története kb annyi, hogy huszadikán jutottunk el fát venni. Az árusnál volt kemény 3 db nordmann, mondom, ez minden? Válasz: két hete ezer fám volt, ma van ötven, előbb kellett volna jönni...Ja....

Jó, mondom, mindegy, kiválasztottunk egy méretben nagyjából stimmelőt, aminek az egyik fele hiányzott gyakorlatilag, így jó áron megkaptuk.

Itt jött a kedvencem, hogy csináljunk a hátrányból előnyt? 
Szerettem volna elférni, tavaly a földön álló fa sok helyet elvett, ezért a ládára akartam felrakni, de ha a ládán van, akkor úgyse látszik, milyen a teteje hátul...alul meg azért nem, mert az ablakhoz van tolva, szóval...némi forgatás, helyezkedés után egészen elfogadható képet nyújtott csóri fa...
Talán egy olyan szög volt csak, ahonnan (formára) nem nyújtott olyan szép látványt és az ez a szög:
img_0337_1.JPG
No, de semmi baj, végül senkit nem érdekelt a fa, mindenki a fényeket figyelte, így ez kis mellékzönge maradt.
img_0336.JPG
Karácsony másnapján kézhez kaptam az új fényképezőgépem, azzal pedig már sokkal könnyebb dolgom volt..
img_9466_1.JPG

img_9483.JPG

img_9464_1.JPG

Idén először csináltam azt, hogy négy nappal előbb, december 20-án már feldíszítettem a fát. Akkor hoztuk el az árustól, semmi kedvem nem volt pár nap miatt leszenvedni az alagsori pincébe, ahol dohos minden, vagy a padlásra, ahol meg poros, mondtam, vigyük be, nem érdekes.

Szépen, nyugodtan, ráérősen feldíszítettem én, mert a többiek két felrakott dísz után leléptek játszani, de cseppet sem bántam. Betettem a kedvenc zeném, főztem egy jó teát és órákon át csak fát díszítettem. Semmiért nem adnám, így ezt be fogom vezetni, idén is biztos, hogy pár nappal már előbb felállítom. Ez volt eddig a fő stresszforrás minden évben.
Bőven elég feladat estére a két gyereket lecsutakolni, meg magamat rendbe tenni.

27-én anyuékhoz mentünk, ahol hasonlóan barátságos hangulatban telt el az óév.

img_9612.JPG

img_9617_2.JPG

img_9619_1.JPG
Minden közül a NYUGALOM volt az idei Ünnep kulcsszava, és tervezem, hogy ez is hagyománnyá válik a jövőben. Semmi másra nem fogok vágyni, csak néhány hét együttlétre és nyugalomra.
Mivel idén anyuék jönnek hozzánk, ki szeretnék tenni magamért.
Már most izgatottan várom, komolyan!

A terv alapjai megvannak, és a "készülődés" már most kezdetét vette a maga módján.

Ha tetszettek a képek és szívesen nézegetnél hasonló stílusú posztokat, gyere és kövess facebookon, ahol naponta frissülő tartalommal várlak!
alairas_3.jpg

A Kézzel Készített Karácsony csoport évadzáró bejegyzése 2017.

A célom az, hogy ezzel a bejegyzéssel hagyományt teremtsek. Nem évértékelő ez, hanem valami olyasmi, ami sokak szívében gyújthat lángot, és talán többeknek visszaadja a hitét abban, hogy amit csinál, az jó.

Összegyűjtöttem azokat a csoportban elhangzott és privátban megírt gondolatokat, amik a számomra a legjobban estek.
Név nélkül szeretném idézni őket, mert ebben a kivételes esetben nem fontos, ki mondja, az a fontos, mit mond. Ebben a virtuális világban mind idegenek vagyunk egymásnak és mégis, két módon szoktak reagálni az emberek.

Vagy nagyon őszinték, vagy egyáltalán nem azok. A végletek kiütköznek, vagy dózerként megy át valaki mindenkin vagy ügyel arra, hogy még véletlen se bántson meg másokat.

Számtalan példát láthattunk erre is, arra is a csoportban szeptembertől kezdve és az én számomra érdekes vonal rajzolódott ki így, év végére.
Szeptemberben 90.000 taggal kezdtük az idei évet. Nagyon gyorsan, szinte exponenciálisan nőtt a tagok száma és néhány hét múlva már közel 1000 új embert vettünk fel naponta (!!!).

Úgy vettük észre, hogy sokan nem tudják, milyen közösség ez, ami hosszú évek óta működik, belecsöppentek és még nem ismerték azokat az íratlan szabályokat (a néhány írottat se), amik ezt a társaságot valóban összetartották.

Sokan kihullottak kihullottak menet közben, és sokan velünk maradtak, de én úgy érzem, hogy a néha botrányosan nehéz október-november után decemberre a tagok segítségével sikerült nagyjából visszaállítani a nyugalmat. 

Nem fogom azt hazudni, hogy soha egy pillanatra sem inogtunk meg (admintársaimmal), de szerintem mind éreztük végig, hogy nem szabad ezt feladni, mert alapvetően jó. Ez egy giga nagy család és bár a családias hangulatát kicsit már elveszítette, megpróbálunk újra életet lehelni bele egy másik módszerrel, jövőre.
Egyelőre többet nem mondok, meglátjátok majd szeptember elsején, mi a változás, de az már biztos, hogy LESZ folytatás.
2018. szeptember elsején újra fogja nyitni a kapuit az eredeti Kézzel Készített Karácsonyi csoport!

Most pedig lássuk, hogy mi volt az egész poszt apropója, olvassátok a hozzászólásokat, melegedjetek meg egy kicsit a szeretet tüzénél, így Karácsony előtt..

"KARÁCSONY!

Egy szó, ami számomra maga a varázslat. Varázslat, ha el nem rontjuk, rontják el mások vagy maga az élet. De minden rosszból lehet tanulni. Én is tanultam, nem is akármit. Értékelni.
Értékelni, és ebben a szóban minden benne van.
Hetek óta arra készülünk, hogy "na majd karácsonykor pihenünk/alszunk/boldogok leszünk/lelassulunk stb." Ezek a "na majd"-ok azonban ritkán működnek. Ha előtte négy hetet vagy az egész évet végig rohantunk, nem fog hirtelen menni a mesterséges nyugalom, megállás.

De meg kellene érteni, hogy egy szép csillagos égbolt alkalmasint többet érhet, mint az elmaradt kültéri díszvilágítás, egy az erdőben közösen kötött fenyőágcsokor könnyen pótolhat egy karácsonyfát, és egy őszinte hálaszó vagy egy vers időnként szebb lehet némely ajándéknál is.

A karácsony nem csak a fáról szól, vagy az ajándékról. Mert ha mindezt meg is kapjuk, nem ér semmit, ha nincsen együtt a családod. Mert a család maga az ajándék
Ahogy Böjte Csaba mondta – merjünk ajándékká válni.Áldott, békés karácsonyt kívánok mindenkinek."


"Sziasztok! így karácsony közeledtével csak annyit szeretnék írni Nektek, hogy köszönöm a sok tanácsot és inspirációt, amit a csoport tagjaitól kaptam. 2 éve a férjem még csak annyit mondott: Minek akarod megcsinálni? Megveszed a boltban azt kész. Idén már többször mondta: Nézd, ugye milyen szép? Képzeld az asszony csinálta  Indítottam 2 éve pár zokni hóemberrel, amire baromi büszke voltam. Mára már több decoupage dolgom van, adventi boxom, épp készülök nekiállni a gömbfámnak, és még fonott textil kopogtatót is fogok csinálni Fantasztikus ez a csoport, és örülök, hogy a tagja lehetek. Mindenkinek nagyon szép napot és jó készülődést kívánok 

Ezekkel a kedves gondolatokkal szeretném megköszönni mindenkinek az aktív részvételt, azt, hogy segítettetek egymást is rendezni, köszönöm Admintársaimnak, így nagy A-val, hogy kitartottak mellettem és az ügy mellett is, pedig nem volt könnyű sokszor, tudom jól.
De a legyőzött nehézségek véleményem szerint közelebb hozzák egymáshoz az embereket, legalábbis azokat, akikben megvan a hajlandóság rá, hogy megértsék a másik felet is, ne csak a saját oldalukra koncentráljanak.

Boldog Karácsonyt kívánunk itt is minden Tagunknak és várunk Titeket szeretettel 2018 szeptember elsejétől!
Szeretettel:
alairas_3.jpg

Tolvaly Ferenc: A Zsolnay-kód

covers_411543.jpg
Ez nem kalandregény. Aki a Da Vinci-kód hangulatát szeretné újra olvasni, az csalódni fog. 
Ez egy csodásan megírt családtörténet. 
Melegen ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek régi nagyjaink, aki érdeklődik a régi porcelánok, fajanszok iránt, esetleg gyűjti is őket.

Én- és ezt szégyellem is- még nem jártam Pécsett a Zsolnay-negyedben, nem láttam a múzeumot, de ezt a könyvet elolvasva alig várom, hogy eljussak és komótosan megnézhessem.

Őszinte leszek, nem vagyok nagy könyv gyűjtő. A helyi könyvtárban nagy figyelmet szentelnek rá, hogy folyamatosan frissüljön az újdonságok polca, ott fedeztem fel magamnak ezt a kötetet is. És ha már felfigyeltem rá, ki is vettem.
Sokáig tartott,amíg elolvastam, mert egyrészt nagyon terjedelmes, másrészt nagyon tartalmas.

Azt azonban már most tudom, hogy amint oda jutok, meg fogom venni ezt a könyvet, hogy a könyvespolcomon mindig ott legyen. Elmondhatatlanul inspiráló, mert az az érzésem támadt, mikor leraktam, hogy én is bármit elérhetek, kérdés, hogy hajlandó vagyok-e megfizetni az árát. De egyébként az egész időszakra jellemző volt, amíg olvastam, hogy nehezemre esett letenni.

Részletekre kiterjedően tartalmaz minden részletet arra vonatkozóan, hogyan fejlődött ki a semmiből, minden szükséges eszköz és hozzávaló hiányában az a gyár, ami aztán 5 generáción át alkotott kiemelkedőt.

Zsolnay Vilmos titkos kódjának nyomában járva fedezhetjük fel, hogy mire képes a kitartó, szorgos munka, a családi összefogás. A regény végén pedig fény derül a titkos kód megfejtésére is, mely tulajdonképpen végig ott volt a szemünk előtt.

Ha van olyan ismerősötök (és az olvasóim között tudom, hogy rengeteg van), akiről tudjátok, hogy szereti, esetleg gyűjti a régi porcelánokat és ezt a könyvet még nem olvasta, ennél jobb ajándékkal nem tudjátok meglepni...
Kellemes időtöltést hozzá!
alairas_3.jpg

background-repeat: no-repeat; background-attachment: fixed;