by bardoczeva

PURE DESIGN

Kék

Farmerkék dekor paint + umbra színű pentart antik paszta

2017. február 18. - bardoczeva

Bizonyára sokan felkapjátok a fejeteket azon, hogy mivaaaan?? KÉK???
És igen, kérem...

Tisztában vagyok vele, hogy ez tőlem talán sokaknak új vagy túl sok...vállalom a kockázatot, hogy meglepő leszek.
Az elmúlt években úgy alakult a környezetem, hogy a főszerep a fehér színnek jutott. Lehet, hogy még soha sehol nem írtam ezt le, de -bár egész életemben erre vágytam- nagyon megborultam, amikor anya lettem. Persze nem meglepő, meg kell tudni tanulni a különböző szerepeket és ezek összehangolását, van, akinek gyorsabban megy, van, akinek lassabban, Én úgy érzem, hogy talán most, közel hat év elteltével kezd a lelkem a helyére kerülni.

Ehhez a tanulási folyamathoz kellett, hogy annak idején tiszta, fehér lappal indulhassak, ám erre a fehér lapra már nincsen szükségem. 

Nyilván nem akarom, hogy megülje a dolog a "gyomrom", ezért falatról falatra haladok az élénkebb árnyalatok felé. Így gondoltam arra, hogy az annyira imádott indigó színű dekor paint után kipróbálom az ún. "farmerkék" és a nagy mumus, a "fekete" árnyalatot.

Azt kell mondanom, hogy nem bántam meg. 

Első lépésként leszedtem az amúgy kezeletlen fa varródobozról az összes fém zsanért, csavarokat kicsavartam, elemeire szedtem.
Utána lefestettem mindet kívül-belül a farmerkékkel és amikor megszáradt, végigtöröltem az umbra pasztával.
Ez utóbbi rendkívül időigényes és olykor ijesztő folyamat is, hiszen az umbra paszta felkerülése mindig komoly sokkal ér fel.
Egy alapvetően élénk színből valami nagyon barna, nagyon koszos lesz. De ne ijedjetek meg! Visszatörlés után sokkal szebb lesz, főleg, ha a végén még színtelen viasszal is áttörli az ember az egészet. (l. bal alsó kép, ahol a jobb felső elem már át van törölve színtelennel is...)

img_9464.JPGimg_9473.JPG

Azon gondolkodtam, hogyan kellene mégis egyedibbé tennem a dobozt, és mivel újabban nem igazán rajongom a túldíszített dolgokért, az egyszerűség jegyében csak annyit tettem, hogy feketére festettem a kis fa léceket a két oldalán.


Ezen felül a múltkor a Lidlben megvásárolható volt csomagban egy rakás scrapbook karton.Már akkor is láttam, hogy nagyon élénk színűek az én ízlésemnek, de biztos voltam benne, hogy jó hasznukat veszem majd...
Ebben a pakkban volt ez a kék mákvirágos papír. Egyszerűen tökéletesen illett ebbe a dobozba, ehhez a kékhez.

Amikor visszakerültek az arany színű fém elemek, úgy érzem, akkor került fel az ékkő a koronára, valahogy olyan elegáns lett ettől a kis csillogástól. Pedig az aranyat továbbra sem szeretem...

img_9474.JPG

img_9465.JPG

img_9466.JPG

img_9468.JPG

img_9469.JPG

img_9467.JPG

img_9470.JPG

img_9472.JPG

 

És hogy miért ez az egész?

Arra az elhatározásra jutottam, hogy megszűntetem az apróságos polcaimat. Igaza volt annak, aki anno azt kérdezte, hogyan portalanítom ezeket. Sehogyse portalanítottam, és most se portalanítom, annyi a különbség, hogy mostmár zavar, hogy nem teljesen tiszta.

Korábban annyit nézegettem, rakosgattam, rendezgettem ezeket, hogy nem nagyon volt ideje bekoszolódni, de az utóbbi időben nem is nyúltam hozzájuk...Más dolgokra fordítottam a figyelmem, és egyre jobban bántott, hogy az eddig összegyűjtött, varrással kapcsolatos kincseim méltatlanul hevernek mindenfelé.

Ezért jutottam arra az elhatározásra, hogy színek szerint fogom ezeket elrendezni, és mindegyik megfelelő színű dobozt fog kapni, hogy ha a jövőben bármikor bármit keresnék, azonnal tudjam, hol keressem.
Izgalmas lesz a pirossal is ez, ami pedig a következő lesz a sorban.

És nem utolsósorban nekem is izgalmas.
Előkerülnek a színek. Azok a színek, amik eddig is megvoltak, itt voltak velem, csak megbújtak valahol, most viszont előkerülhetnek, hogy teljes pompájukban tündököljenek.

Majd meglátjátok, hogy a legelemibb tiltakozásom ellenére is, mennyi pirosas holmim van...

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövesd a blogom, vagy gyere és nézd meg a facebookos oldalam és/vagy az instagram fiókom, ahol naponta frissülő tartalmakkal várlak!
alairas.jpg

Provance-i hangulatú krétatábla

Száraz ecset technika segítségével

Biztosan sokan jártatok már PEPCO áruházban. Vannak ezek a mívesnek kinéző, tök jó minőségű, ámde műanyag képkeretek, amik egyébként tökéletes alapnak bizonyulnak a festésekhez.
Ez történt most is, vettem a legutóbb pár ilyen keretet és már elég rég szeretném kipróbálni a technikát is, hát gondoltam, itt az idő!

Volt itthon egy régi fa lap keretben, némi felület megmunkálással, lefestve , amit így ebben a formájában nem akartam használni, dehát megvolt már egy ideje... Az az ötletem támadt, hogy megfordítva a (még) fehér keretben, a hátlap krétafestékkel lefestve tökéletes lesz és méretben is pont passzolt.
img_9405.JPG

Kiválasztottam három egymáshoz illő színt, amik alapvetően egy sötét, egy közép és egy világos tónust képviselnek.
Mivel műanyag a keret, nem hagyható el az alapozás, enélkül a festék egyáltalán nem tapad majd meg, olyan lesz, mint az olaj a víz tetején...el fog úszni, össze fog ugrani foltokba.
Ha ez megvan, akkor a legsötétebb színel, jelen esetben a Pentart dekor paint grafit színével egy kis szivacs ecset segítségével bepacsmagoltam a keretet teljesen. A szivacs ecsetes megoldás sok festékkel az igazi, így lesz igazán jó, struktúrált a felület száradás után is! 

img_9406.JPG

img_9407.JPG

Amíg megszárad a grafit szürke, addig kivettem a keretből a bennszülöttes képet és a hátoldalát bepacsmagoltam a táblafestékkel. Mire ezzel elkészültem, visszatérhettem a kerethez.

img_9408.JPG

img_9409.JPGMiután megszáradt a grafit, a kimosott szivacs ecsettel és nagyon kevés festékkel óvatosan átmentem az egész kereten a sima szürke színű dekor painttel. Amikor ez is megszáradt, akkor következett a jó rész, az igazi száraz ecset.

Ehhez egy puha szőrű ecsetre lesz szükség és egy rongyra. Minimálisan kell a festékbe mártani az ecsetet, majd a rongyon kicsit leütögetni függőleges mozdulatokkal, hogy a felesleges festék lejöjjön. Utána a majdnem száraz ecsettel kell átsimogatni az egész keretet, aminek következtében minden kiemelkedés világosabb árnyalatot fog kapni. Én ehhez a részhez a mandula árnyalatot választottam, mert minél több színt alkalmazunk, annál természetesebbnek fog tűnni a hatás.

img_9410.JPG

img_9415.JPGItt kap fontos szerepet az is, hogy szivaccsal hordtuk fel az első réteget, mert az ecsettel végigsimogatva ezek a kis göröngyök szépen ki fognak emelkedni.
Megijedni a procedúrától egyáltalán nem érdemes, mert mint a legtöbb festést, ezt is újra lehet kezdeni, ha nem tetszene a végeredmény.

img_9419.JPG

img_9418.JPGAmikor ez is megvan, átlátszó, narancsolajos viaszpasztával fixáltam az egészet és ragasztópisztollyal beragasztottam a kréta táblát.

Remélem, látjátok, hogy egy pár száz forintos műanyag tárgyat is le lehet festeni úgy, hogy tartós legyen és ne legyen olyan mű hatása, ezért érdemes kísérletezgetni!

A feliratot fehér zselés tollal, szabad kézzel rajzoltam bele, egy monitoron kiírt felirat után, melyhez az ingyenesen letölthető és amúgy is nagy kedvenc Starfish betűtípust használtam.

Remélem, hogy tetszik az átalakítás, ha szeretnétek hasonló bejegyzéseket olvasni, akkor gyertek és kövessetek a facebookon, vagy az instagramon, ahol további jó ötletekkel és naponta frissülő tartalmakkal várlak Benneteket!

alairas.jpg

Az azték zsálya

avagy a trendi chia pudding egyszerű receptje

Egy ideje már szemezgettem vele, ám mostanában egyre több csatornán keresztezte az utam az azték zsályaként is ismert chia mag. Először azt hiszem valamilyen hidratáló krém reklámjában tűnt fel, hogy chia mag kivonata segít megkötni az arcbőrben a vizet, mivel a saját tömegének a hétszeresét tudja magába szívni, így fokozottan érvényesül a hidratáló hatás.

Ha ezt megpróbálom magamra formálni, akkor azt jelenti, hogy mivel rengeteg folyadékot képes megkötni, így megduzzad, a térfogata nő, vagyis biztosan jó arra, hogy eltelítsen, mint ahogy a hasonló hatású kapszulákat is reklámozzák, ám azoknak az ára csillagászati. Nyilván fontos a megfelelő folyadékbevitel is mellette.

A chia mag, mint általában ezek a magok, nem tartalmaznak annyi szénhidrátot, zsírt (vagy ha úgy jobban tetszik, felesleges kalóriákat), cserébe van jelentős rost tartalmuk. 

Christopher McDougallt idézve: "Az iszkiáte másik, közismert neve chia fresca, azaz hűsítő chia. A vízbe áztatott chia magot kevés cukorral és néhány csepp zöldcitrommal összekeverik, így készül az ital. Tápanyagtartalmát tekintve egy evőkanál chia olyan, mint egy lazacból, spenótból és emberi növekedési hormonból kevert koktél. Az apró magok elképesztő mennyiségben tartalmaznak omega 3 és omega 6 zsírsavakat, fehérjét, kalciumot, vasat, cinket, rostokat és antioxidánsokat. Ha választani kellene, mi legyen az az egyetlen élelmiszer, amit egy lakatlan szigetre magával visz az ember, aligha választhatna jobbat a chiánál, legalábbis, ha számít neki, hogy fogyasztásával izmot épít, csökkenti a vérben a koleszterint, és mérsékli a szívroham kockázatát; aki néhány hónapig chián él, valószínűleg haza tud majd úszni a szigetről."
Az idézet a Futni születtünk című könyvből származik, amit egyébként is erősen ajánlok.

Tehát visszatérve az eredeti témához, a chia puding receptje a világ legegyszerűbbje.
A chia magot elég sok helyen lehet kapni, én legutóbb a Lidl pénztáránál vettem le a polcról, 500 Ft körül volt  20 dkg. A csomagolása alapján 20 dkg 900 kalóriát tartalmaz, de ez a szám ne ijesszen el senkit.
Az arányokat tekintve -én sima tejjel készítem- kb másfél evőkanál mag kell 1 dl tejhez. A másfél evőkanál 15 gramm nagyjából, ami megfelel mondjuk egy alma kalóriatartalmának.

Érdemes lezárható edényben nekifogni, könnyebb úgy berakni a hűtőbe, hogy tudom, nem veszi át semminek a szagát odabent. 
Előző este kevertem össze, az összekeverésen van a hangsúly. A magra öntöm a tejet, alaposan átkeverem. Kb egy fél óra múlva megismétlem és rá fél órára még egyszer.
Ha ezt nem tenném meg, akkor nem érintkezne minden egyes mag egyformán a tejjel (vagy a folyadékkal), és összeállna, mint amikor csomós lesz a tejbegríz.

Reggel még egy alapos átkeverés, és jöhet hozzá bármilyen gyümölcs, isteni fogás, mert bár nincsen karakteres íze, a gyümölcsökkel már mennyei, esetleg egy kis méz, vagy joghurt és kész is.

FIGYELEM!
A mag nagy mennyiségű fogyasztása emésztési zavarokat okozhat, a napi bevitt mennyiség felső határát 15 grammban határozta meg egy igencsak releváns NÉBIH cikk. Ezért szerepel ebben a receptben is ennyi.
Ezzel a napi adag le is van tudva.

Egy átlagos asztalka új élete

Pentart dekor paint "TÖVIS" + "UMBRA" antik paszta

Szerintem senkinek nem kell bemutatni ezt a fazont. Magasfényűre lakkozott, egyébként szép mintájú fa, talán diónak mondanám, bár nem értek hozzá.

Nézegettem egy ideje már, aztán tegnap este elszakadt a cérnám, kézbe vettem a fa ragasztót és hirtelen felindulásból megragasztottam a csapolásait. Dilemmáztam rajta kicsit, hogy most akkor fessem vagy ne, de igazából csak az asztallap volt szép, a többi része mintha selejtes fából lett volna...

Úgyhogy az asztallapot végül hagytam. Eredeti formájában. Nagyon alaposan megtisztítottam a gyerekeim nedves törlőjével, mert az ilyesmi a vizet annyira nem szereti, és utána umbra antik pasztával vastagon bekentem, végül felpolíroztam. Szerintem jobbat nem is tehetettem volna vele.

A szerkezetét viszont lefestettem, és mivel a gyertyatartónál nagyon bejött nekem ez a zöld szín, úgy gondoltam, hogy akkor ideje valami nagyobb darabon is kipróbálni!

img_9303.JPG

img_9302.JPG

 Két rétegben lefestettem a gyermekeim segítségével, mert ugye nekik mindig ott kell lenni, ha ecset és festék kerül elő...de kiosztottuk a munkát és a sorrendet, bár a felnőtt gumikesztyű sok vicces pillanatot szült.

De legalább előrevetítette a helyzet a szép jövőképet, amikor nekem már nem is kell majd festenem, elvégzik a munka oroszlánrészét a segédeim!:) Panni már be is jelentette, hogy ő nekem fog dolgozni, ha nagy lesz.

img_9310.JPG

img_9308.JPG

Hogy miért oda...

A kanapé másik oldalán van már egy kis keskeny polc, fehér. De ha hárman, négyen ülünk a kanapén, akkor nagyon hiányzik a másik oldalon is egy lerakó felület.

A kép kicsit csalóka, mert az asztal nem az útban van a fürdő felé, még így is marad mellette kb egy méter, ahol kényelmesen el lehet menni hátra.

Igazán őszinte szeretnék lenni, totál beleestem.
Ez most annyira én vagyok az egyszerű vonalaival, a mégis nagyon szép, természetes asztallappal, ezzel a zölddel...(köszi Pantone, ha nem hirdetitek ki az év színének, talán soha nem próbálom ki...)

Ha Nektek is tetszik és szívesen lesnétek be továbbra is a kulisszák mögé, avagy hogyan próbálom tökéletesíteni a lakókörnyezetünket, az otthonunkat, akkor kövesd a blogom, vagy gyere a facebook oldalamra, ahol naponta frissülő tartalmakkal várlak!
Még nem nagyon tudtam szintre hozni, de egy ideje már töltögetem az insta fiókom is, ha gondolod, nézz rám ott is!

alairas.jpg

Élet(kép) üvegbúra alatt

Báránymama és gyermeke

Nagyon szeretem a diorámákat és a búra alatti jeleneteket, ezért úgy voltam vele, hogy a téli után ideje tavaszit is csinálni. Ehhez pedig a rég meglevő, de eddig a szekrényben porosodó bárányomat használtam fel.

Van egy nagyobb búrám, ami egy nagyobb forgó ingás óra volt fénykorában, ennek a talpa is határozottabb, nem akartam közvetlen arra dolgozni, ezért egy bármelyik hobbiboltban beszerezhető MDF lapra dolgoztam.

IMG 9282

img_9285.JPG

Először is lefestettem a lapot "tövis" színű dekor painttel, majd a drót alapú műzöldet ragasztópisztollyal rögzítettem rá. Én a piacon találtam ezt a fát, de bármelyik vasútmodell boltban elérhető hasonló, ebben biztos vagyok. (Úgy hallottam egyébként, hogy az Alleeben van egy viszonylag olcsó.)

Ragasztás előtt célszerű odapróbálni a kompozíciót.
Volt egy kedvenc hógömböm, amiben volt egy nagyon cuki kis állatka. A beazonosítása nem sikerült, de most így a nagyobb mellett lehet, hogy kisbárány...Amikor eltört, ezt a figurát megtartottam belőle.

Egy fogóval lepattintottam a talpát és odaállítottam az anyja mellé.

img_9286.JPG

img_9288.JPG

Aztán már más dolgom nem volt, mint az eredeti talpra állítani az egészet és rátenni a búrát...

img_9291.JPG

img_9293.JPG

Utána még kis designolás a komódon, hogy -szerintem- rendben legyen és kész is a tavaszi komód. Az első pontja a lakásnak, ami a bejárattól érkezve azonnal szembetűnik bárkinek. A többi rész még káoszháza...

img_9292.JPG

img_9295.JPGHa tetszett ez az ötlet és érdekelnek más, húsvéttal kapcsolatos bejegyzések is, akkor nézd meg itt a blogon a HÚSVÉT menüpontot, ami folyamatosan bővül, vagy gyere és kövess a facebookon, ahol naponta frissülő tartalommal várlak!

alairas.jpg

Egy gyertyatartó új élete

Pentart dekor paint "TÖVIS" + "UMBRA" antik paszta rozsda effekttel

Kaptam egy gyertyatartót is abban a varázs pakkban, ami legutóbb érkezett hozzám. Nagyon szépen megmunkált tömör fa darab volt, de ázás foltok tarkították, amiket nem tudtam volna máshogy eltüntetni, csak ha lecsiszolom az egészet és újraviaszolom vagy lakkozom.


Ennél azonban jobban illik hozzám és az otthonunkhoz is, ha átfestem.

img_9200.JPG

img_9201.JPG

Legutóbbi beszerzésem alkalmával megláttam egy -számomra- új színt a dekor paint festékek palettáján, a "TÖVIS" árnyalatot.

Újabban nagyon érdekelnek a zöld színek, és biztos ez is benne volt a választásomban, mindenesetre elhoztam magammal.

Csak utána láttam meg a Pantone idei palettáját, és egészen lázba jöttem...

img_9202.JPG

 img_9204.JPGA komódon levő gyertyatartókhoz szerettem volna illeszteni, amiknek a gyertyatartó tányérja fém, és rozsda színű, ezért arra gondoltam, hogy a legfelső tagot lefestem földbarna akrillal, utána pedig használni fogom rá a rozsda effektet.

Az akrilra azért van szükség -véleményem szerint-, mert így biztosan nem üt majd el a natúr fa szín, ha véletlen mégse sikerülne tökéletesre a rozsda.

Így is tettem. Lefestettem az akrillal, aztán pedig jó vastagon bepacsmagoltam a ragadósra száradó ragasztóval, amibe beleszórtam és az ujjammal bele is ütögettem a vasport.

img_9224.JPG

img_9222.JPG

A vasporra a rozsda kialakulásához az effekt folyadékokat kell felrakni, amit három különböző színben árulnak, én ebből kettőt szoktam használni, a barnát, és a sárgás barnát.

A sárgát kihagyom általában, jobb szeretem ennek a kettőnek az elegyét.

Egy szivacs ecsetre nyomok mindkét folyadékból és így keverve átütögetem az egész vasporos felületet, hogy mindenhol beinduljon a reakció. bizonyos szintű változás azonnal fellép, de fontos hangsúlyozni, hogy a végső látvány kb 24 óra múlva látszik, bár én megtoldanám ezt a 24 órát még egy nappal. Legalábbis a tapasztalataim alapján.

Balra az azonnali hatás, jobbra a másnapi látvány, még antik paszta nélkül...

img_9225.JPG

img_9239.JPG

A rozsda "elkészülte" után jött az umbra színű antik paszta, amit ecsettel vittem fel és ronggyal töröltem vissza.

Ehhez a lépéshez újabban gumikesztyűt húzok, no nem mintha bántaná a bőröm az anyag, csak nagyon ragaszkodik, még a szappan is nehezen hozza le, egyszerűbb, ha nem is leszek nyakig pasztás. A patikában vizsgálókesztyű néven kapni ezeket a vékony darabokat, ajánlom!

img_9242.JPG

img_9240.JPG

Látszik, hogy az umbra színű antik paszta mennyire megváltoztatja az alapszínt, nagyon szép mélységet ad neki és érettebbé teszi, mindemellett selyemfényű, és könnyebben tisztítható a felület.
Jó választásnak tűnt ez a zöld, nagyon fontolgatom, hogy egy nagyobb darabon is kipróbáljam, igazán különleges hatású!

Ha tetszett az átalakítás, és szívesen olvasnál még hasonló bejegyzéseket, akkor tedd a blogom a könyvjelzők közé, vagy gyere és kövess a facebookon, ahol naponta frissülő tartalommal várlak!

alairas.jpg

Húsvéti nyúl

Transzferálás textilre

 A transzferálás technikájával rég foglalkozom, de normális leírást még nem tettem fel arról, hogy pontosan mi is a folyamata nálam. Hoztam most egy olyan bejegyzést, amiben vannak sikerek és kudarcok is, hogy lássátok, nincsen tragédia, ha valaki valamit elront. Ez az a buli, ahol mindig minden újrakezdhető és semmi se visszavonhatatlan.

Szerettem volna Panni ágya fölé a képgyűjteményébe egy barokkos gipsz keretbe nyuszi portrét.
Ehhez kerestem a neten jól transzferálható képet és találtam is egyet itt. Levettem róla a feliratot és a koszorút, így kaptam ezt:
9f848bb960a2d822fdf55d1470b88c5b.jpg
A transzferálás egyik legalapvetőbb szabálya, hogy a kép kinyomtatásához lézernyomtatóra van szükség, sajnos tintasugarassal nem működik. Nekem egy hp LaserJet P1102 van itthon, azzal remekül működik, igazán remek gép!

Ha olyan képet szeretnénk nyomtatni, amin felirat is van, akkor a normál álláshoz képest tükrözni kell vízszintesen.mert akkor lesz jó irányban a végeredmény.

Itt van például ez a nyuszis kép, amin van egy kis felirat is. Ha így nyomtatnánk ki, akkor a transzferált felirat tükörírással lenne a helyén, ezért nyomtatás előtt kell tükröznünk. Nem kell megijedni, egy gombnyomás, a Painttel, ami minden windowsos gépen fenn van szerintem.

teljes_kepernyo_rogzitese_2017_01_15_145715.jpg

A forgatás menüpontban van a vízszintes tükrözésre mód, ez egy mozdulattal megoldja a problémát. Balra alul az eredeti kép, jobbra az a kép, amit ki kell nyomtatnunk:

c7732372ec8e1829a02fceec0d49607bforgatva.jpg

c7732372ec8e1829a02fceec0d49607b.jpg



Ha megvan a kinyomtatott kép, akkor már nincsen másra szükség, csak a transzfer oldatra, egy fülpiszkálóra és egy kiskanálra. A textil szövésére érdemes figyelni, a finomabb szövésű, egyenletes felületű anyagokon sokkal mutatósabb az eredmény.
Ha van türelmünk, vasaljuk ki.

A felrakandó motívumot körülvágjuk, és a fültisztító pálcával a nyomtatás visszáján bekenjük az oldattal. Egyenletesen,amennyire csak lehet.

Miután leraktuk a textilre, nagyon ügyelni kell rá, hogy már ne mozduljon el. Ilyen kisebb képnél csak lefogom általában, a nagyobbakat érdemes a szélén ragasztószalaggal fixálni.

img_9228.JPG

img_9227.JPG

A kép felrakásához a legpraktikusabb egy kiskanál íves feneke, ezzel kell átdörzsölni a papírról az oldószer által feloldott festéket a textilre. Itt kell egy kis türelem.

Miután textilre szépen átment a minta, gondoltam, hogy kipróbálom a gipsz kereten, amit el akartam készíteni Panninak.

img_9209.JPG

img_9206.JPG

A keret külsejét lefestettem olajfazöld színű dekor painttel, úgy gondoltam, hogy nem bonyolítom, egyenesen a gipszre transzferálok.

Hát ez rossz ötlet volt, de nem baj, mindenből tanul az ember. A "szűz" gipsz nagyon porlik, és minden nedvességet azonnal beszív, először le kellett volna festenem fehérre, és arra tenni a traszfert. De nem baj, új ötletem lett, beragasztom az egyik textil nyulat.

img_9214.JPG

img_9212.JPG

img_9216.JPG

img_9215.JPG

Miután kiderült, hogy ez így nem lesz jó, elővettem az öntapadósra száradó ragasztót, ami száradás után ragadós marad, textilt mindig ezzel kasírozok, mert elég erős, de nem áztatja át az anyagot.

És természetesen nem maradhatott el az umbra színű antik paszta sem.

Utóbbival kezdtem, hogy a textil ne legyen olyan. Először egy ecsettel felhordtam, majd viszonylag gyorsan visszatöröltem a felesleget.

Az első felhordás ijesztő lehet, de nem kell megijedni, ha mégis túl sok, színtelen viasszal szinte teljesen visszaszedhető a barnás árnyalat.

img_9218.JPG

img_9217.JPG

A paszta felhordása után szivacs ecsettel feltettem a ragasztót, majd miután az megszáradt, rásimítottam a textilt.

Hogy eltakarjam a vágást, textilragasztóval effekt fonalat ragasztottam körben a peremére.

img_9223.JPG

img_9221.JPG

A transzferált textilt magas hőfokon átvasalva rögzíthetjük a mintát, így 30 fokon moshatóvá válik. Párnahuzattól kezdve textilszalvétán át bármire jól működik, csak a fantázia szab határt.

A módszer festett felületre is ugyanez, de ahogy látszik, mindenképpen kell egy alap réteg alá. Az, hogy ez milyen festékkel készül, szinte mindegy.

img_9235.JPG

img_9234.JPG

Az oldószer minden hobbiboltban elérhető, nyugodt szívvel ajánlom, megbízhatóan működik. Igyekeztem minden felmerülő kérdést említeni a bejegyzésben, de ha mégis valami kimaradt volna, vagy kérdésetek lenne, írjatok bátran!

Ha tetszett az ötlet és szeretnétek még hasonlóakat látni, gyertek és kövessetek a facebookos oldalamon is! Jó munkát!

Holmik másodkézből

Direkt nem ruhákat írtam, mert itt nem kizárólag ruhaneműkkel találkozhattok, sőt, abból van talán a legkevesebb...
A legutóbbi, megint igencsak sikeres shopping túrám alkalmával gondolkodtam kicsit azon, mi a siker titka vajon?

Nem turkálási mindenttudót szeretnék elétek tenni, mert rengeteg jó poszt van tanácsokkal. Én is írtam egyet már korábban a régi blogomba, ehhez a leghasonlóbb talán Juditu bejegyzése, amit szívből ajánlok! Magam se írhattam volna meg alaposabban...

Néhány fontos dolog van, amire érdemes odafigyelni a siker érdekében.
Nekem nem okoz elvi problémát, hogy olyan holmijaim legyenek, amiket más már korábban hordott, vagy pedig nem hordott, csak megvett, aztán leadott valamilyen telepen, hogy végül címkésen kerüljön a kezemben valami turiban.
Ez azzal jár, hogy néha ezek a darabok igényelnek egy kis "utómunkát". Akinek van ezzel kedve bütykölni, annak nem munka, hanem szórakozás ez, emiatt az idézőjel. 

Például nem árt, ha az embernek van egy jó kis elektromos textilborotvája (gyk. bolyhozó-amit nem is értek, mert pont, hogy nem bolyhoz...).
Sima, kézi borotva is megteszi, de ez a gép egyszerűen alapfelszereltség annak, aki használt ruha közelébe merészkedik. Főleg, ha kötött, de sokszor a pamut ruháknál is jó szolgálatot tesz, főleg a hónaljnál, vagy a combok között.
Ezt a gyapjú zoknit a veszprémin lomiztam, minden gyapjú dolgot begyűjtök, mamusz helyett használom ezeket és sokszor ebben is alszom. Emiatt egy éjszaka alatt képes a nulláról totál bolyhos lenni, néhány perc, egy maroknyi szösz és mint az új...nyilván az anyag nem vész el, csak átalakul, egy idő és jónéhány maroknyi szösz után elvékonyodnak, elkopnak, de betáraztam már elég sokat, szóval számolok ezzel...

196d70003.jpg

A másik dolog, hogy a turkálós lét nem egyenlő már manapság az igénytelenséggel, bár igazából soha nem volt az...de egy mai turi már nem az a koszos, büdös hely, mint ami általában sokak elképzelésében a mai napig él.
Én mindig a jó minőségre hajtok és ennek véleményem szerint jól felismerhető külső jelei is vannak:

img_9131.JPG

img_9130.JPG



 

  • Mindig megnézem a ruhában levő címkéket. A nyaknál levő címke minősége általában egyenesen arányos a ruha minőségével, ha szépen kidolgozott, taft szövésű, nem csak egy nyomott valami, az mindig jó jel. Ha az akasztója mondjuk lánc, az is azt jelzi, hogy jó márkával állunk szemben.
    A belső címkéknél az anyagösszetétel, szintén nagyon fontos. Ha műszálas, nem viszem el.
    Ha csak tisztíttatni lehet, akkor az árába ezt a tételt bele kell kalkulálni, mert így macerásabb darab...

  • Sok szakember véleményével szembe menve én a cipőket is általában ilyen helyen keresem (és találom), mert itt is ragaszkodom a természetes alapanyaghoz, ami mindenképpen a bőr.
    Természetesen mindig felpróbálom ezeket is, és csak akkor hozom el, ha kényelmes. A szakemberek egyik nagy érve, hogy ha más hordta, máshogy járatta be, máshogy koptatta, mint ahogyan a mi lábunk tenné, én mégis úgy gondolom, hogy ha felvéve kényelmes, akkor az azt jelenti, nem olyan nagy ez az eltérés. És nem elhordott, hanem szinte új (a talpa kopottságán lemérhető) darabokat keresek.

    A másik nagy para a cipőknél általában az, hogy félünk a mindenféle gombás és egyéb fertőzésektől. Nos, én rengeteg használt cipőt koptattam már tovább, de még nem volt ilyen gondom. Senkit nem akarok rábeszélni, de a használtruhás boltok általában fertőtlenített holmikat árulnak, a cipők is átesnek ezen a procedúrán, és sajnos tapasztalataim szerint egy kiadós strandolás alkalmával nagyobb az esély ilyesmire...

  • Márkák...hihetetlen, mikre lehet akadni. Megmondom őszintén, hogy fogalmam sincsen, mikor vettem újonnan zara, h&m vagy mondjuk marks&spencer ruhát, hogy a nálunk még nem igazán kaphatóakról ne is beszéljek, de mégis tele vagyok velük. Persze nem hozok el valamit azért, mert márkás, ha különben nem szerettem bele igazán, de ha annak a ruhának, ami megtetszik még neve is van, az csak hab a tortán.
    Néhány márka, a teljesség igénye nélkül, amikért odáig vagyok:
    -NOANOA (http://www.noanoa.com/)
    -White Stuff (http://www.whitestuff.com/)
    -Phase Eight (http://www.phase-eight.com/eu)
    -Monsoon (http://eu.monsoon.co.uk/)
    -InWear (https://www.inwear.com/)
    ...blablablastbstbstb...(holnapig tudnám írni..)

Az árak...
Az árak egy drága turiban is (Háda) bőven alatta maradnak általában a márkás boltinak, bár igaz, hogy a kínai új néha olcsóbb...kilós vagy darabos, sőt outlet is van már...
Van egy tök jó cikk Háda Györggyel, érdemes elolvasni! Sok mindenre rávilágít!

Én őszintén azt mondom, hogy nekem a Háda turik jöttek be a legjobban, valószínűleg a drágább árért cserébe alaposan előválogatott dolgok között keresgélhetek. Ez így könnyebb feladat, mint egy "noname" turiban, bár újabban találok egész klassz helyeket is. Itt vidéken némileg nehezebb a dolgom ezzel (is), mint a fővárosban.
A darabos árai aláírom, hogy brutálisak sokszor, de egy-egy elegánsabb darab még így is jobban megéri. Mondjuk egy elegáns blézer vagy egybe ruha.
A kilósba járok a legtöbbet és az outletbe, a hírlevelet pedig járatom, így azonnal értesülök róla, ha valamilyen kategóriában a közeljövőben fél áras akció következik.

Az ócskapiacok utóbbi tendenciája, hogy ott is rengeteg a textiles, ruhás, gondolom ők is rájöttek, hogy ez az az áru, ami a rengeteg ki és bepakolás közben se törik, elég egy nagy lepedőbe kötni és feldobni a platóra. Ám ott is érdemes figyelni.
Vannak árusok, akiknél 300 Ft egy darab, de ez nagyon olcsó ár és ezek általában komolytalanok is. Ahol szebb holmi van, 1000-1500 Ft körül adja, és ez sokszor több, mint egy turiban. Érdemes átgondolni, mennyire kell igazából, vagy mellé kell válogatni még párat némi mennyiségi kedvezményért.

Időspórolás
Ezek a helyek általában nagyok. Alapterületre nem is biztos, de több ezer ruha van a vállfákon, amik nem minden esetben vannak rendezve se szín, se méret, de sokszor még típus szerint se.
Ezért én felállítottam magamnak egy fontossági sorrendet. 
Az első szempont az anyag színe és "milyensége". A vállfákon végigfuttatom a szemem és csak azokat emelem le, amiknek vagy a színe, vagy az anyaga már eleve tetszik. Aztán nézem meg, hogy méretben stimmel-e, és még mindig bukhat a dolog, ha olyan hiba vagy szakadás van rajta, ami esélytelen.

Stílus
Jó, ha az ember tudja, hogy milyen stílust szeret. De ez sem alapvetően fontos, mert a turi remek hely a kísérletezésre.
Az ember, ha elég bátor és kíváncsi, rengeteg különböző stílusú és szabású holmit próbálhat fel büntetlenül úgy, hogy ehhez nem kell ezer üzletet bejárnia.
Nekem a már korábban említett természetes alapanyagok és természetes hatású holmik a kedvenceim. Az élénk színeket továbbra sem nekem találták ki. Elsődleges szempont, mióta anya vagyok, hogy KÉNYELMES legyen, ami rajtam van. A magassarkúakat eltettem alkalmakra, hétköznap mindig lapos talpúban járok.
Szeretem rétegezni a ruhákat, a bal oldali képen pl két felső van egymáson, ami két külön márka, két külön túrából, de mégis olyanok, minta mindig együtt lettek volna. A barna felső túl rövidnek tűnt, egy ilyen tunikával ideális lett, a hossza is...

A pajzsmirigy műtétem óta nem viselek el semmit, ami szorosan a nyakamnál van, garbó, ilyesmi kilőve...
A nagy, puha stólákat viszont annál inkább, a körsálak pedig az abszolut favorit. Előbbit is gond nélkül lehet úgy formálni, mintha utóbbi lenne...

img_9172.JPG

img_9173.JPG

img_9160.JPG

És akkor a ruhákról kicsit áttérve minden másra.
Sokan tudjátok, hogy a piac a szerelmem. Gyakorlatilag mindenünk onnan van, a kanapét és a gardróbot kivéve.
A lakberendezési holmik közül is a fent említett elveket követve szoktam választani.
Jó szín, minőségi, természetes alapanyag, és sorolhatnám...

img_8709.JPG

img_8712.JPG

A végére hagytam a két legfontosabb érvem:
Egyediség és ár-érték arány.

Azt hiszem, hogy nem kell magyarázni, ezek a dolgok miért egyediek.


Az ár-érték arány mit is jelent?

Az adott árért milyen értéket kapunk.

Egy boltba betérve sokszor irreális árakba futok, de az is lehet, hogy már túlságosan elkényeztettem magam a piacos árakkal, elszoktam tőlük. Nekem egyszerűen nem éri meg...
A piacon se feltétlen filléres szórakozás vásárolni, főleg az elmúlt pár évben, mióta ekkora sláger lett, de még így is sokkal jobban megéri.
A környezetvédelmi szempont pedig egy igazán súlyos érv, amit én szintén az árért cserébe képviselt érték alá sorolnék. Nem lesz szemét, az égetésével, kidobásával nem szennyezünk. Nem kell újabb állat halála a bőr cipőhöz, újabb fa a bútorhoz, újabb adag víz az organikus pamut előállításához. Jut is, marad is.

Remélem, sikerült kicsit segítenem turi-ügyben, Juditu és az én bejegyzésem elolvasása után ha csak egy olyan ember lesz, akinek eztán valódi öröm lesz a kincskeresés, én már boldog leszek!
Kutatásra fel!

Az én tanulságaim...

2016 számomra az önismeret éve (is) volt.

Nem sok hervasztóbb dolgot ismerek, mint az életünk bizonyos kiemelt pillanatai után visszatérni a hétköznapokhoz. Azokban újra megtalálni a szépséget. Bizonyos értelemben ez olyan, mint egy nagy szerelem utáni szakítás, mint egy isteni szülinapi buli utáni takarítás, számomra ilyen a Karácsony utáni elpakolás.

Az ünnepi díszről biztosan láttátok a képet.
Ma reggel, Vízkereszt napján vettem egy nagy levegőt és miután a kicsiket elvittük az oviba, nekiláttam a reggeli kávé és néhány oldalnyi olvasmány után. Muszáj volt erőt gyűjtenem...

img_9084.JPG

Aki kicsit is ismer, tudja, hogy rajongva szeretem az Ünnepet.
A várakozást, a készülődést.
Mivel az a "munkám", hogy Nektek minél több és érdekesebb, értékesebb anyagot tudjak prezentálni, nálam már szeptember környékén megkezdődik a munka, akár egy magazin szerkesztőségében. 
Nyilván nem foglak kihagyni belőle Titeket, bár ahogy érzékeltem, ez sokaknak túl sok.

Azonban megkerülhetetlen említenem ahhoz, hogy megértsétek, miért vagyok most abban az állapotban, amiben.
Amikor valaki megállás nélkül, éjt nappallá téve azon gondolkodik, mit hogyan lehetne, miből lehetne, vagy bizonyos dolgokból mi lehetne, akkor ez elég nagy felfordulással jár, hiszen mindig eszembe jut valami, azt mindig meg kell keresnem, elő kell vennem, illesztgetnem, próbálgatnom kell egymáshoz az anyagokat.

Már fejlődtem annyit, hogy legalább nem négy dolgot kezdek el egyszerre, igyekszem egyvalamit végigcsinálni.

Mindenesetre ezzel csak oda akartam kilyukadni, hogy nálam ilyenkor már három hónapja masszívan karácsony van, ami egy negyed év. Vízkereszt napjára éppen elég.
Ilyenkor már nagyon vágyom a rendre, a letisztultságra, a világosságra, fényre, helyre.
Drámai módon elrakodtam hát mindent.

Nyilván az élet nem áll még és még tél van, nem fogom tavaszi színekbe és motívumokba öltöztetni a lakást, arra még van egy kis időm. Idén a Húsvét április 16-17-re esik, tehát viszonylag "későn" érünk oda.

img_9083.JPG

img_9082.JPG

Drasztikusan elpakoltam hát, nagyjából minden befért a hatalmas, két méteres tálalóba. Igaz, a végén már tetriszeztem, de megoldottam. Figyelnem kellett rá, hogy a díszeim ne nyomjam össze, nehogy megsérüljenek, és arra is, hogy jövőre mindent megtaláljak, amit szeretnék.

Ilyenkor az én számomra az a legideálisabb, ha teljesen az alapokig lerámolok és utána rakom vissza azt, ami végül marad még. Így se lett kopár a lerakó...

img_9091.JPG

img_9089.JPG

Mire menni kellett a gyerekekért, én totál lenulláztam magam, a fa kikerült, és a lakás tiszta lapként állt előttem.
Úgy érzem, hogy kell most ez.

Talán többen is vagytok azok közül, akik olvassátok ezeket a sorokat és arra gondoltok, hogy itt még így is nagyon sok a "sallang", de ez magamhoz képest már-már ÜRES.
Ez ad módot rá, hogy átgondoljam a dolgokat, egy-két hónapig ebben a vákuumban éljek és kitisztulhasson az agyam, amit talán kicsit túl is pörgettem az elmúlt hónapokban.

img_9088.JPG

Őszintén szólva, gyakorlatilag jelen pillanatban egy olyan ötletem sincsen, aminek a megvalósításába azonnal bele akarnék fogni. A múzsa is pihenni ment, és rám is rám fér.

Most a következő egy-két hónapban azon fogok munkálkodni, hogy a meglevő dolgaim A-tól Z-ig átnézzem, és "kikonmarizzam".
A beköltözés után eltelt annyi idő, hogy végre kezdenek a dolgok a helyükre kerülni, volt időnk rá, hogy kitapasztaljuk, hogy nekünk mi hogyan a legkényelmesebb és igazából mire is van szükségünk.
Változom én is.

Érdekes követni, hogy sokan azok közül, akik néhány éve még úgy érezték, hogy a lelkem beteg, amiért csak a fehér után vágyik, most szinte egy az egyben takarítottak ki maguk körül minden színt, miközben én meg egyre inkább engedem ezeket befelé az életembe. Akik sokáig élnek túlburjánzó környezetben, egy idő után vágynak a nyugalomra és fordítva. Ez is ciklikus, ahogyan véleményem szerint az egész élet, és ez a normális is.

Érdekes megtapasztalni ezt belülről, és úgy érzem, az én utazásom még majd csak idén kezdődik el igazán.
Tartsatok velem idén is, rendezkedjünk most 1-2 hónapig, hogy utána mi magunk is újjá éledve köszönthessük a tavaszt!

Karácsony 2016.

avagy jobb később, mint soha...

Ez az év vége és ez a Karácsony nagyon más volt, mint az eddigiek... Egészen máshogy alakult, mint ahogy elképzeltem és mindent felülmúlt, de erről majd egy kicsit később...

Ennek megfelelően tulajdonképpen csak ez az egy-két kép készült az elkészült nappaliról:

img_8947.JPG

Idei csoda...a legszebb ever... #christmas #christmas2016 #christmastree #antiques #starlight #diy #diychristmas #diyblogger

Hosszú-Bardócz Éva (@hosszubardocz) által közzétett fénykép,

 

A korábbi évekhez képest nagyon sok mindent meg tudtam csinálni, nagyon sok mindent be tudtam fejezni, amit szerettem volna, rengeteg mindent kipipáltam a TO DO listámról, de ezek nem olyan igazán látványos dolgok.

Meglett a szekrényünk az átjáróba, amivel megint nagyon sok helyet nyertem. Vettem végre egy nyomtatót, amivel transzferhez is tudok nyomtatni, nem kell többet hónapokra előre gondolkodva anyunál nyomtatnom. Kaptam egy erős társat a konyhába egy remek kis mosogatógép személyében, amilyen az élet, a szomszéd házból kellett csak áthozni, mert az előző tulajdonosa nagyobbra váltott és ezt alig használta, nekünk meg pont elég.

15235651_1250528588341414_1411403010149701999_o.jpg

15391336_1255750164485923_1291936970117602099_o.jpg

Felkerült a barátnőmtől kapott tükör is, a komódot is átcseréltem a másik felújítása idejére. 

15288694_1255434137850859_6735208791072153436_o.jpg

15304289_1252404714820468_8599676393037147113_o.jpgÁtalakítottam és beüzemeltem jópár lámpát és mindenféle fényeket, mert ezek alapvető fontosságúak a számomra ilyentájt.

 Nem készült a csomagolásról, a terítésről és a lakás többi részéről se kép, elmaradt a kockás pizsamagatyás lábas családi kép is, és még nagyon sok minden, de nem baj...van helyette más.
Tavaly így telt...
De mivel ez volt az első év ebben a lakásban, még sokat kellett kísérletezni. Idén már rutinosan fogom tudni, hogy mit hogyan lehet és hogyan érdemes dekorálni, ennek megfelelően már megvannak a hajszálpontos elképzeléseim az idei Ünnepre vonatkozóan.

Mivel már Vízkereszt napja van, nem mondom, hogy boldog karácsonyt, kívánok azonban mindenkinek sikerekben, egészségben, örömben gazdag új évet és ráadásként egy kis saját-időt.

Remélem, idén is velem tartotok, amit megtehettek itt, ha olvasóként bejelölitek követésre a blogom, olvashattok facebookon és követhettek instagramon is, mert végre újra olyan telefon van a kezemben, ami tud fényképezni.

background-repeat: no-repeat; background-attachment: fixed;