by bardoczeva

PURE DESIGN

Kőtojások

Pentart stone effect paste útmutató + umbra és wax paste

2017. március 12. - bardoczeva

Idén is, mint általában a természetes hatású és natúr színű dekorációkat terveztem bevetni húsvétra. Ehhez tökéletesen jól jött, hogy a Pentacolor Kft kihozta a kő hatású pasztáját, ráadásul több színben. Kicsit próbálgattam, hogy mire és hogyan lehetne használni, ezeknek a próbálkozásoknak az eredményét szeretném megosztani Veletek, remélem, hasznotokra válik majd!

A tojásokhoz minden esetben hungarocell tojást használtam. Ha van otthon alapozótok, akkor érdemes vele lefesteni, de ha nincsen, anélkül is működik, csak kicsit nehézkesebb, mert könnyebben elcsúszik a hungarocell anyagon a kőpaszta. Alapvetően olyan felületen működik igazán jól, ami valamennyire porózus, illetve nedvszívó.

Első körben néhány hungarocell tojásra feliratos rizspapírt dekupázsoltam. Ezek alá nem kell alapozni, mert úgyis fehér az alap és utána én umbra pasztát terveztem rátenni, annál kifejezetten előny, ha nem túl élénk az alap.

img_9583.JPG

img_9518.JPG

Miután megszáradt a dekupázs, a tojás felső felére "mészkő" árnyalatú pasztát vittem fel, festőkéssel, hogy jó, struktúrált felületet kapjak. A finom felülethez ecsettel hordtam fel, az macerásabb volt, de egyenletesebb lett az eredmény. (Erről később..) 
Készült olyan tojás is, aminél csak körben kentem fel egy csíkot, keverve a "mészkő" és a "cement" színű árnyalatokat.
A zárás minden esetben "umbra" színű antik pasztával történt, mert az emeli ki igazán az egyenetlenségeket, az ad igazán élettel teli hatást a végeredménynek.

img_9588.JPG

img_9590.JPG

img_9587.JPG

img_9586.JPG

Ha a gyakorlati részleteket nézem, sok minden van, amivel játszani lehet, amikor az ember ezt az anyagot használja.
Lehet játszani a színnel és a felülettel is, a kettő kombinációja pedig végtelen lehetőséget rejt.
A mintás dekupázzsal díszített verziókon kívül a sima, egyszínű tojások is fontos szerepet kaphatnak a dekorációban, mert magukban is nagyon szépen díszítenek - legalábbis szerintem.

Az egyik kedvenc hatásom, amikor az egyszínűre festett alapot klasszul össze lehet fröcskölni. Kicsit hasonlít a fürjtojáshoz, ami amúgy is divatos ilyentájt.
Ehhez nem használtam mást, csak egy régi fogkefét és "földbarna" árnyalatú matt akrilfestéket. Úgy éreztem, a barna festék jobb, mint a fekete, természetesebb a végeredmény.
Alapvetően a két világosabb alapban gondolkodtam, hogy a pöttyök jól láthatóak legyenek, ezért a "mészkő" és a "cement" árnyalatú kőpasztákat használtam, amiket ecsettel vittem fel az alapra, két rétegben. A rétegek között a száradást meg kell várni, ami kb egy óra!

img_9604.JPG

img_9606.JPG

Miután a kőpasztát befröcsköltem, szinte azonnal jöhet az antik paszta, a kis festékpöttyök azonnal száradnak. Ezt a mosdón is tapasztaltam, ami fölött fröcsköltem, szóval gyorsan mossátok le, amint kész a munka!
Az antik pasztát takarékosabb ecsettel felvinni, mert a rücskösség miatt amúgy is rengeteg kell rá, a rongy pedig sokat magába is szív, ezért én általában ecsetet használok és körkörös mozdulatokkal haladok előre.
Ha nincs kedvetek utána a kezetek rendbetételével szívni, akkor erősen ajánlom a gumikesztyűt, vagy annak vékonyabb verzióját, a "vizsgálókesztyűt", ami patikában (is) kapható.

A bal alsó képen látszik, milyen az eredmény, amikor az umbra paszta felkerül és a felesleget visszatöröltem.
A jobb alsón pedig az látszik, hogy mennyivel finomabb, amikor az umbra pasztát még transzparens viasszal alaposan áttörlöm.

img_9609.JPG

img_9608.JPG

Fontos megjegyeznem, hogy ezek a kőpaszták egyébként egymással is keverhetőek, mint általában az egy termékcsoportba tartozó árnyalatok, sőt, stencilezni is lehet velük, ha nem túl finom a minta.
A teljes színpalettáról én csak a három hidegebb árnyalatot választottam, mert az umbra barnájával éppen azt a szép, köztes árnyalatot kaptam, amit szerettem volna. Mindig, amikor ezt a meleg árnyalatú pasztát használom, igyekszem szürkés, hideg árnyalatú alapot tenni alá. A barnás árnyalatokon a plusz barna tovább melegít, és az már nem igazán az én stílusom.

A bal alsó képen a fehér a "mészkő", a szürke a "cement árnyalatú tojást szúrtam pálcára a munka megkönnyítése érdekében, ám ahogy az majd a későbbiekben látható lesz, használtam a sötétebb szürke, "antracit" nevű anyagot is.
A jobb alsó képen pedig a már befröcskölt, umbrával bevont és visszatörölt, majd transzparens waxszal bevont és visszatörölt tojások szerepelnek.

img_9615.JPG

img_9611.JPG

A teljes színskála pedig minimum kettő, de inkább három árnyalatot ad színenként, keverések nélkül.
Az alap szín, transzparens viasszal, vagy anélkül, az alap szín umbra pasztával, visszatörölve, végül pedig az alap szín umbra pasztával, visszatörölve, majd transzparens viasszal, visszatörölve. 
Így a három féle pasztával kevergetések nélkül akár kilenc árnyalat is elérhető.

Az én színskálám így fest:

img_9617.JPG

img_9616.JPGAz árnyalatokat fentről lefelé a következőképp alakítottam ki:
-antracit, umbra paszta visszatörölve, alatta antracit, umbra pasztával és transzparens viasszal visszatörölve.
-a világosabbak: cement + umbra paszta visszatörölve, alatta cement, befröcskölve, umbra, utána transzparenssel visszatörölve, cement magában, umbra, és transzparenssel visszatörölve.
-a két alsó pedig a legvilágosabb, az utolsó előtti cement és mészkő paszta fele-fele arányban keverve, umbra, majd transzparens, a legalsó pedig mészkő, fröcskölve, umbra és transzparenssel visszatörlés.

Persze ahogy az elején mondtam, nem csak ecsettel lehet felvinni, a festőkést is szeretettel ajánlom, mert az is izgalmas, egy teljesen más világ. Jellemzően igyekeztem tartani magam a természetes hatáshoz, ezért elsősorban a mészkő árnyalatnál használtam, tekintve, hogy a cement (beton) általában sima felület.

img_9620.JPG

img_9588_1.JPG

Mivel egyébként is a natúr hatás a cél, a kiegészítő dekorációkat is ebben a stílusban választottam ki. A sima len zsinór a legjobb választás, fém gombok, sütiformák, vásznak, lenek...

Ha van kedvetek, játszhattok a mérettel is, ez egy bevett lakberendezési, dekorációs megoldás. Amikor valamilyen tárgyból több hasonlót teszünk egymás mellé, de más méretben, egy kompozíció részeként, akkor ez egy tudatos választás, hiszen ezek a tárgyak erősítik egymást, ezáltal pedig izgalmasabbá, érdekesebbé és erősebbé teszik az eredeti összhatást.

Igyekeztem mindent alaposan leírni a bejegyzésben, ha maradna mégis kérdésetek, keressetek bátran itt, vagy akár facebookon is!
Jó munkát!
alairas_2.jpg

Hello negro

Pentart dekor paint "FEKETE" + Pentart transzparens viaszpaszta

A korábbi berögződésemmel, a fehér mániámmal nagyjából sikerült már "leszámolnom", ami azt jelenti, hogy tudatosan igyekszem átformálni magam és befogadni minél több dolgot.

A nagyon élénk színek mellett a fekete is nagy mumusom volt, ezért úgy voltam vele, hogy néhány lazább, színesebb próbálkozás után itt az ideje belevágni ebbe is. A pentart fekete dekor paintjét használtam, ami igazából inkább egy nagyon sötét szürke. A mélységét a pasztától kapja, anélkül igen kényes a felülete.

Ez egyébként egy bárki számára hozzáférhető, kezeletlen felületű, sima hobbiboltos doboz volt, amit ékszertartóvá alakítottam át, hogy ne ezer helyen legyenek a bizsujaim, hanem közöttük is legyen végre REND.

img_9541.JPG

img_9530.JPGA külseje lefestése és viaszolása után sörkartonra kasírozott len anyaggal béleltem a belsejét (a fedele belsejét is), amit egy turkálós nadrágból nyertem ki. Ez kedvenc megoldásom, mert amúgy ezek a len anyagok arany árban vannak, ráadásul igen ritkán elérhetőek nekem tetsző árnyalatban.

img_9528.JPG

img_9538.JPG

Amikor a bélelés is megvolt, gondolkodtam, mivel lehetne még hozzátenni valamit úgy, hogy az eredmény ne legyen "túl sok".A tetejét nem akartam a síkból térbe emelkedő motívummal díszíteni, mert úgy gondoltam, hogy a jövőben talán egy-két apróságot tehetnék majd rá a leendő helyén, az oldalán pedig nem láttam értelmét a dekornak. Így maradt a festés.

A "hello" feliratot az ingyenesen letölthető starfish betűtípussal kiírtam a monitoron a megfelelő méretben, majd grafittal és szabadkézzel átrajzoltam a doboz tetejére, végül nagyon vékony, kontúrozó ecsettel és fehérrel kifestettem. 

Utolsó lépésként kapott még egy réteg átlátszóm narancsolajas viaszt és VOILÁ!

Azt nem állítom, hogy az első pillanattól nagy a szerelem, mert még szoknom kell, de érdekes mód általában azokat a tárgyakat szeretem meg idővel a legjobban, amikkel az elején csak kerülgetjük egymást egy darabig. Az azonnal beleszeretősöknél pedig ahogy jön a nagy szerelem, viszonylag gyorsan megy is, hogy átadja a helyét egy újabb hirtelen fellángolásnak.

Ha tetszett a poszt, akkor gyere és kövess facebookon, esetleg instagramon, ahol minden nap friss anyagokkal várlak, vagy pedig tedd a blogot a könyvjelzőid közé, így biztosan értesülsz az új bejegyzésekről!
alairas_1.jpg

 

Alkotó energia pályázat 2016.

Idén ősszel egy rendkívüli, úttörő pályázat indult útjára, melyhez hasonlót még talán nem is láttam kreatív életem során (se,meg soha máskor).

Most, hogy a mai nappal nagyjából lezárult a folyamat a díjátadóval, úgy érzem, hogy szeretném leírni a tapasztalataimat és a véleményemet, vállalva, hogy ez talán sokaknak nem fog tetszeni.

14482000_198329140590191_2319791323429210829_o.jpg

Először is, mi köze az Atomerőműnek egy DIY pályázathoz?
Rengeteg embert ismerek, akik nem tudják elviselni, hogy kis országunkban az energia nagy részét a paksi atomerőmű termeli meg. Azonban azt gondolom, hogy amíg nem vagyunk olyan helyzetben, hogy máshogy meg tudjuk oldani az energiaigény kielégítését, addig kénytelenek leszünk ezt atomenergiából megoldani.

Ma hiteles forrásból hallhatta mindenki, aki eljött a díjátadóra, hogy ha ezt a  mennyiségű energiát fa elégetésével szeretnénk megtermelni, akkor egy, a földünket másfélszer körbeérő vonatszerelvényt kellene tele pakolni fával, aminek az elégetése jelentős mértékben szennyezné a levegőt, duplán is. A füst szennyez, ennyi fa hiánya viszont nem segíti a tisztulást.
Szélerőművek telepítésére egy ilyen geológiai helyen, széltől nagyjából védett medencében, egy jó kis huzatos tengerpart híján elég sokat kéne fordítani, hogy ugyanannyit nyerjünk ki. Vízerőművek építésénél pedig ugyanúgy megjelennek a környezetvédők (l vízlépcső), akik előszeretettel hangoztatják (amúgy jogosan), hogy sérül az ökoszisztéma ilyen jelentős beavatkozás hatására.
Napenergiához vagy végeláthatatlan mezőket kéne kollektorokkal telerakni, vagy valahogy meg kéne oldani, hogy több legyen a napos órák száma.

Mindezeket végiggondolva az az ember, aki nem magának termeli meg az energiát vagy bármilyen olyan terméket használ, aminek az előállításhoz igen jelentős energiamennyiségre van szükség (mondjuk nem kell messzire menni, ha autót vezet, l.autógyárak vagy egyéb ipari létesítmények), akkor álszentség támadni az atomenergiát, mely jelen pillanatban az egyik legkörnyezetbarátabb reális megoldás az egyre növekvő igényekre.

Lehet fintorogni, persze, én elfogadom, ha másnak más a véleménye, de én a magam részéről az első pillanattól kezdve elhittem, hogy őszinte a szándék a kezdeményezés mögött. 
Nyilván mint minden korrekt cég, az MVM is rengeteget szán a kultúra és a szellemi élet felvirágoztatására, ezt ezekben a körökben úgy hívják, társadalmi felelősségvállalás. Elég csak az általuk szponzorált koncertekre vagy zenekarokra gondolni, nem értem, hogy ez miért nem zavar senkit. A koncerteket miért nem szabotálják ilyen lelkesen azok, akik a pályázat kapcsán elégedetlenek voltak?

Félre ne értsetek, engem nem befolyásol senki véleménye, számomra idegen emberek véleménye pedig végképp nem döntő fontosságú akkor, amikor felnőtt fejjel meghozom a magam döntéseit, mint ebben az esetben is. Ám nem tudom szó nélkül hagyni, amikor számomra kedves és értékes emberek munkáját próbálják meg emberek sárba tiporni vagy meg nem történtté tenni azáltal, hogy kétségbe vonják a hitelességét és korrektségét.

Nem nagyon találkozom manapság olyan cégekkel, vagy olyan vezetőkkel, akik igazi szenvedélyt tudnak mutatni egy-egy ügy iránt, itt most éppen ez a ritka eset áll fenn és igenis, nagyon büszke vagyok rá, hogy a része lehetek! 
Megtisztelő a részesévé válni egy olyan kezdeményezésnek, amiből ha minden jól megy, hagyomány teremtődik majd és remélem, hogy minden egyes emberhez eljut majd az idők folyamán a híre. 

Tudom azt is, sokaknak sok volt az ezzel járó felhajtás, a média mennyisége, ami a figyelmet hivatott felkelteni. Erre csak annyit tudok mondani, hogy minden megoldás, ami azt szolgálja, hogy minél több ember értesüljön erről a lehetőségről, KELL. Ha úgy jobban tetszik, szükséges rossz, de mindenképp szükséges.
Ha valaki valamit teljes szívéből csinál, csinálja jól. Ennek ékes példája volt a számomra ennek a pályázatnak a lebonyolítása.
Ha csak egy ember is amiatt fogott ecsetet vagy amiatt gondolta át, hogy lehetne valamit alkotni, mert hallott erről a lehetőségről, akkor már az egész felhajtás megérte.

Bizonyára kevesen hiszik el, hogy van olyan pályázat, ahol valóban nyerni is lehet. Ha annyit mondok, hogy ide közel 1800 pályamű érkezett, amiből közel 180 pályázó (minden tizedik ember!) részesült valamilyen -nem kis- elismerésben, akkor nem túlzok, és érdekelne, hogy ki tud még olyan lehetőségről, ahol nem egy-két nyereményt osztanak el.(Ezek nagy része egyébként olyan kreatív helyeken beváltható utalvány, amik a további alkotásra ösztönöznek.)

Ami a saját tapasztalataimat illeti, akik ebben a folyamatban részt vettek, elejétől a végéig, minden szinten, teljes átadással tették bele magukat. Nem volt könnyű dolguk, minden jelentkezőnek igyekeztek minden kérdését megválaszolni, akkor is, ha az már szerepelt a kiírásban, kifogástalanul kezeltek mindenkit, korra, nemre, idegállapotra való tekintet nélkül, a tőlük telhető legjobbat adták.
Gyorsan, szervezetten zajlott minden, megbízhatóan, és számomra HITELESEN.

Fantasztikus volt látni, hogy milyen sokan megmozdultak és mennyire nagy arányban szerepeltek férfiak is a pályázók között. Komoly és kevésbbé komoly munkák születtek, de mindegyikben volt bőven belefektetett tartalom, ami nekem igazán nagy öröm volt. Mivel nagyjából lassan tíz éve azon dolgozom, hogy minél több ember elkezdjen valamit alkotni, vagy elkezdjen egyáltalán kitalálni, mi lehetne az a tevékenység, ami őt kikapcsolja, így ez igazi öröm munka volt a számomra.
Keresve sem találhattam volna hozzám jobban passzoló partnert, és annak, aki ismer legalább egy kicsit, nem kérdés, hogy tudja, nem állok oda semmi vagy senki mellé, ha nem érzem teljes szívemből, hogy azonosulni tudok vele vagy a céljaival.

Szoktátok írni, hogy lépjem át azt, akinek nem kell adni a véleményére, de tudjátok, van az a határ, amikor úgy érzem, hogy egyszerűen ki kell állnom és el kell mondanom, le kell írnom a véleményem dolgokkal kapcsolatban. Most is erről van szó. Legkevésbbé sem mentegetőzésnek szántam, sőt. 
Vállalom, hogy emiatt a vélemény miatt szörnyű nagy csalódást okozok majd egyeseknek, de nem bánom, mert a hitelességem része ez is. Ettől leszek továbbra is hiteles, hogy kiállok a számomra fontos elvek és kezdeményezések mellett, így ezt teszem.

Azt szeretném, ha a nevem a jövőben is garancia lenne a hozzám hasonlóak számára és itt a hangsúly most azon van, hogy a hozzám hasonlóak számára. Nem szeretnék "semmilyen" lenni, nem szeretnék a langyos vízben evickélni, szeretnék hangot adni az elképzeléseimnek és kiállni ezek mellett, hogy azok, akik olvasnak vagy néznek, lássák, hogy mit támogatnak, ha engem támogatnak. Ezáltal talán kevesebb ember számára leszek érdekes, de ezekkel az emberekkel biztos vagyok benne, hogy szorosabb kapcsolatot fogok tudni kiépíteni.

A folyamat, ami ősszel elindult, itt még nem ért véget. Következni fog egy közönségszavazás, majd pedig a legvégén egy album is megjelenik majd a legerősebb munkákkal, munkaleírásokkal, amiből igazán sokat tanulhatunk majd mindannyian.

A pályázattal kapcsolatos legfontosabb híreket mindig megtaláljátok a honlapon, vagy a pályázat facebook oldalán is, itt megnézhetitek, kik értek el kiemelt helyezéseket a most lezárult etapban.

Mindenkivel nagyon szívesen elbeszélgetek a továbbiakban is a témáról és bármi másról is, ezt nyilván tudjátok. Ha van véleményetek, ti se tartsátok magatokban!

Köszönöm, hogy elolvastátok!
Ha van kedvetek, kövessetek facebookon!

alairas_1.jpg


 

Kék

Farmerkék dekor paint + umbra színű pentart antik paszta

Bizonyára sokan felkapjátok a fejeteket azon, hogy mivaaaan?? KÉK???
És igen, kérem...

Tisztában vagyok vele, hogy ez tőlem talán sokaknak új vagy túl sok...vállalom a kockázatot, hogy meglepő leszek.
Az elmúlt években úgy alakult a környezetem, hogy a főszerep a fehér színnek jutott. Lehet, hogy még soha sehol nem írtam ezt le, de -bár egész életemben erre vágytam- nagyon megborultam, amikor anya lettem. Persze nem meglepő, meg kell tudni tanulni a különböző szerepeket és ezek összehangolását, van, akinek gyorsabban megy, van, akinek lassabban, Én úgy érzem, hogy talán most, közel hat év elteltével kezd a lelkem a helyére kerülni.

Ehhez a tanulási folyamathoz kellett, hogy annak idején tiszta, fehér lappal indulhassak, ám erre a fehér lapra már nincsen szükségem. 

Nyilván nem akarom, hogy megülje a dolog a "gyomrom", ezért falatról falatra haladok az élénkebb árnyalatok felé. Így gondoltam arra, hogy az annyira imádott indigó színű dekor paint után kipróbálom az ún. "farmerkék" és a nagy mumus, a "fekete" árnyalatot.

Azt kell mondanom, hogy nem bántam meg. 

Első lépésként leszedtem az amúgy kezeletlen fa varródobozról az összes fém zsanért, csavarokat kicsavartam, elemeire szedtem.
Utána lefestettem mindet kívül-belül a farmerkékkel és amikor megszáradt, végigtöröltem az umbra pasztával.
Ez utóbbi rendkívül időigényes és olykor ijesztő folyamat is, hiszen az umbra paszta felkerülése mindig komoly sokkal ér fel.
Egy alapvetően élénk színből valami nagyon barna, nagyon koszos lesz. De ne ijedjetek meg! Visszatörlés után sokkal szebb lesz, főleg, ha a végén még színtelen viasszal is áttörli az ember az egészet. (l. bal alsó kép, ahol a jobb felső elem már át van törölve színtelennel is...)

img_9464.JPGimg_9473.JPG

Azon gondolkodtam, hogyan kellene mégis egyedibbé tennem a dobozt, és mivel újabban nem igazán rajongom a túldíszített dolgokért, az egyszerűség jegyében csak annyit tettem, hogy feketére festettem a kis fa léceket a két oldalán.


Ezen felül a múltkor a Lidlben megvásárolható volt csomagban egy rakás scrapbook karton.Már akkor is láttam, hogy nagyon élénk színűek az én ízlésemnek, de biztos voltam benne, hogy jó hasznukat veszem majd...
Ebben a pakkban volt ez a kék mákvirágos papír. Egyszerűen tökéletesen illett ebbe a dobozba, ehhez a kékhez.

Amikor visszakerültek az arany színű fém elemek, úgy érzem, akkor került fel az ékkő a koronára, valahogy olyan elegáns lett ettől a kis csillogástól. Pedig az aranyat továbbra sem szeretem...

img_9474.JPG

img_9465.JPG

img_9466.JPG

img_9468.JPG

img_9469.JPG

img_9467.JPG

img_9470.JPG

img_9472.JPG

 

És hogy miért ez az egész?

Arra az elhatározásra jutottam, hogy megszűntetem az apróságos polcaimat. Igaza volt annak, aki anno azt kérdezte, hogyan portalanítom ezeket. Sehogyse portalanítottam, és most se portalanítom, annyi a különbség, hogy mostmár zavar, hogy nem teljesen tiszta.

Korábban annyit nézegettem, rakosgattam, rendezgettem ezeket, hogy nem nagyon volt ideje bekoszolódni, de az utóbbi időben nem is nyúltam hozzájuk...Más dolgokra fordítottam a figyelmem, és egyre jobban bántott, hogy az eddig összegyűjtött, varrással kapcsolatos kincseim méltatlanul hevernek mindenfelé.

Ezért jutottam arra az elhatározásra, hogy színek szerint fogom ezeket elrendezni, és mindegyik megfelelő színű dobozt fog kapni, hogy ha a jövőben bármikor bármit keresnék, azonnal tudjam, hol keressem.
Izgalmas lesz a pirossal is ez, ami pedig a következő lesz a sorban.

És nem utolsósorban nekem is izgalmas.
Előkerülnek a színek. Azok a színek, amik eddig is megvoltak, itt voltak velem, csak megbújtak valahol, most viszont előkerülhetnek, hogy teljes pompájukban tündököljenek.

Majd meglátjátok, hogy a legelemibb tiltakozásom ellenére is, mennyi pirosas holmim van...

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövesd a blogom, vagy gyere és nézd meg a facebookos oldalam és/vagy az instagram fiókom, ahol naponta frissülő tartalmakkal várlak!
alairas.jpg

Provance-i hangulatú krétatábla

Száraz ecset technika segítségével

Biztosan sokan jártatok már PEPCO áruházban. Vannak ezek a mívesnek kinéző, tök jó minőségű, ámde műanyag képkeretek, amik egyébként tökéletes alapnak bizonyulnak a festésekhez.
Ez történt most is, vettem a legutóbb pár ilyen keretet és már elég rég szeretném kipróbálni a technikát is, hát gondoltam, itt az idő!

Volt itthon egy régi fa lap keretben, némi felület megmunkálással, lefestve , amit így ebben a formájában nem akartam használni, dehát megvolt már egy ideje... Az az ötletem támadt, hogy megfordítva a (még) fehér keretben, a hátlap krétafestékkel lefestve tökéletes lesz és méretben is pont passzolt.
img_9405.JPG

Kiválasztottam három egymáshoz illő színt, amik alapvetően egy sötét, egy közép és egy világos tónust képviselnek.
Mivel műanyag a keret, nem hagyható el az alapozás, enélkül a festék egyáltalán nem tapad majd meg, olyan lesz, mint az olaj a víz tetején...el fog úszni, össze fog ugrani foltokba.
Ha ez megvan, akkor a legsötétebb színel, jelen esetben a Pentart dekor paint grafit színével egy kis szivacs ecset segítségével bepacsmagoltam a keretet teljesen. A szivacs ecsetes megoldás sok festékkel az igazi, így lesz igazán jó, struktúrált a felület száradás után is! 

img_9406.JPG

img_9407.JPG

Amíg megszárad a grafit szürke, addig kivettem a keretből a bennszülöttes képet és a hátoldalát bepacsmagoltam a táblafestékkel. Mire ezzel elkészültem, visszatérhettem a kerethez.

img_9408.JPG

img_9409.JPGMiután megszáradt a grafit, a kimosott szivacs ecsettel és nagyon kevés festékkel óvatosan átmentem az egész kereten a sima szürke színű dekor painttel. Amikor ez is megszáradt, akkor következett a jó rész, az igazi száraz ecset.

Ehhez egy puha szőrű ecsetre lesz szükség és egy rongyra. Minimálisan kell a festékbe mártani az ecsetet, majd a rongyon kicsit leütögetni függőleges mozdulatokkal, hogy a felesleges festék lejöjjön. Utána a majdnem száraz ecsettel kell átsimogatni az egész keretet, aminek következtében minden kiemelkedés világosabb árnyalatot fog kapni. Én ehhez a részhez a mandula árnyalatot választottam, mert minél több színt alkalmazunk, annál természetesebbnek fog tűnni a hatás.

img_9410.JPG

img_9415.JPGItt kap fontos szerepet az is, hogy szivaccsal hordtuk fel az első réteget, mert az ecsettel végigsimogatva ezek a kis göröngyök szépen ki fognak emelkedni.
Megijedni a procedúrától egyáltalán nem érdemes, mert mint a legtöbb festést, ezt is újra lehet kezdeni, ha nem tetszene a végeredmény.

img_9419.JPG

img_9418.JPGAmikor ez is megvan, átlátszó, narancsolajos viaszpasztával fixáltam az egészet és ragasztópisztollyal beragasztottam a kréta táblát.

Remélem, látjátok, hogy egy pár száz forintos műanyag tárgyat is le lehet festeni úgy, hogy tartós legyen és ne legyen olyan mű hatása, ezért érdemes kísérletezgetni!

A feliratot fehér zselés tollal, szabad kézzel rajzoltam bele, egy monitoron kiírt felirat után, melyhez az ingyenesen letölthető és amúgy is nagy kedvenc Starfish betűtípust használtam.

Remélem, hogy tetszik az átalakítás, ha szeretnétek hasonló bejegyzéseket olvasni, akkor gyertek és kövessetek a facebookon, vagy az instagramon, ahol további jó ötletekkel és naponta frissülő tartalmakkal várlak Benneteket!

alairas.jpg

Az azték zsálya

avagy a trendi chia pudding egyszerű receptje

Egy ideje már szemezgettem vele, ám mostanában egyre több csatornán keresztezte az utam az azték zsályaként is ismert chia mag. Először azt hiszem valamilyen hidratáló krém reklámjában tűnt fel, hogy chia mag kivonata segít megkötni az arcbőrben a vizet, mivel a saját tömegének a hétszeresét tudja magába szívni, így fokozottan érvényesül a hidratáló hatás.

Ha ezt megpróbálom magamra formálni, akkor azt jelenti, hogy mivel rengeteg folyadékot képes megkötni, így megduzzad, a térfogata nő, vagyis biztosan jó arra, hogy eltelítsen, mint ahogy a hasonló hatású kapszulákat is reklámozzák, ám azoknak az ára csillagászati. Nyilván fontos a megfelelő folyadékbevitel is mellette.

A chia mag, mint általában ezek a magok, nem tartalmaznak annyi szénhidrátot, zsírt (vagy ha úgy jobban tetszik, felesleges kalóriákat), cserébe van jelentős rost tartalmuk. 

Christopher McDougallt idézve: "Az iszkiáte másik, közismert neve chia fresca, azaz hűsítő chia. A vízbe áztatott chia magot kevés cukorral és néhány csepp zöldcitrommal összekeverik, így készül az ital. Tápanyagtartalmát tekintve egy evőkanál chia olyan, mint egy lazacból, spenótból és emberi növekedési hormonból kevert koktél. Az apró magok elképesztő mennyiségben tartalmaznak omega 3 és omega 6 zsírsavakat, fehérjét, kalciumot, vasat, cinket, rostokat és antioxidánsokat. Ha választani kellene, mi legyen az az egyetlen élelmiszer, amit egy lakatlan szigetre magával visz az ember, aligha választhatna jobbat a chiánál, legalábbis, ha számít neki, hogy fogyasztásával izmot épít, csökkenti a vérben a koleszterint, és mérsékli a szívroham kockázatát; aki néhány hónapig chián él, valószínűleg haza tud majd úszni a szigetről."
Az idézet a Futni születtünk című könyvből származik, amit egyébként is erősen ajánlok.

Tehát visszatérve az eredeti témához, a chia puding receptje a világ legegyszerűbbje.
A chia magot elég sok helyen lehet kapni, én legutóbb a Lidl pénztáránál vettem le a polcról, 500 Ft körül volt  20 dkg. A csomagolása alapján 20 dkg 900 kalóriát tartalmaz, de ez a szám ne ijesszen el senkit.
Az arányokat tekintve -én sima tejjel készítem- kb másfél evőkanál mag kell 1 dl tejhez. A másfél evőkanál 15 gramm nagyjából, ami megfelel mondjuk egy alma kalóriatartalmának.

Érdemes lezárható edényben nekifogni, könnyebb úgy berakni a hűtőbe, hogy tudom, nem veszi át semminek a szagát odabent. 
Előző este kevertem össze, az összekeverésen van a hangsúly. A magra öntöm a tejet, alaposan átkeverem. Kb egy fél óra múlva megismétlem és rá fél órára még egyszer.
Ha ezt nem tenném meg, akkor nem érintkezne minden egyes mag egyformán a tejjel (vagy a folyadékkal), és összeállna, mint amikor csomós lesz a tejbegríz.

Reggel még egy alapos átkeverés, és jöhet hozzá bármilyen gyümölcs, isteni fogás, mert bár nincsen karakteres íze, a gyümölcsökkel már mennyei, esetleg egy kis méz, vagy joghurt és kész is.

FIGYELEM!
A mag nagy mennyiségű fogyasztása emésztési zavarokat okozhat, a napi bevitt mennyiség felső határát 15 grammban határozta meg egy igencsak releváns NÉBIH cikk. Ezért szerepel ebben a receptben is ennyi.
Ezzel a napi adag le is van tudva.

Egy átlagos asztalka új élete

Pentart dekor paint "TÖVIS" + "UMBRA" antik paszta

Szerintem senkinek nem kell bemutatni ezt a fazont. Magasfényűre lakkozott, egyébként szép mintájú fa, talán diónak mondanám, bár nem értek hozzá.

Nézegettem egy ideje már, aztán tegnap este elszakadt a cérnám, kézbe vettem a fa ragasztót és hirtelen felindulásból megragasztottam a csapolásait. Dilemmáztam rajta kicsit, hogy most akkor fessem vagy ne, de igazából csak az asztallap volt szép, a többi része mintha selejtes fából lett volna...

Úgyhogy az asztallapot végül hagytam. Eredeti formájában. Nagyon alaposan megtisztítottam a gyerekeim nedves törlőjével, mert az ilyesmi a vizet annyira nem szereti, és utána umbra antik pasztával vastagon bekentem, végül felpolíroztam. Szerintem jobbat nem is tehetettem volna vele.

A szerkezetét viszont lefestettem, és mivel a gyertyatartónál nagyon bejött nekem ez a zöld szín, úgy gondoltam, hogy akkor ideje valami nagyobb darabon is kipróbálni!

img_9303.JPG

img_9302.JPG

 Két rétegben lefestettem a gyermekeim segítségével, mert ugye nekik mindig ott kell lenni, ha ecset és festék kerül elő...de kiosztottuk a munkát és a sorrendet, bár a felnőtt gumikesztyű sok vicces pillanatot szült.

De legalább előrevetítette a helyzet a szép jövőképet, amikor nekem már nem is kell majd festenem, elvégzik a munka oroszlánrészét a segédeim!:) Panni már be is jelentette, hogy ő nekem fog dolgozni, ha nagy lesz.

img_9310.JPG

img_9308.JPG

Hogy miért oda...

A kanapé másik oldalán van már egy kis keskeny polc, fehér. De ha hárman, négyen ülünk a kanapén, akkor nagyon hiányzik a másik oldalon is egy lerakó felület.

A kép kicsit csalóka, mert az asztal nem az útban van a fürdő felé, még így is marad mellette kb egy méter, ahol kényelmesen el lehet menni hátra.

Igazán őszinte szeretnék lenni, totál beleestem.
Ez most annyira én vagyok az egyszerű vonalaival, a mégis nagyon szép, természetes asztallappal, ezzel a zölddel...(köszi Pantone, ha nem hirdetitek ki az év színének, talán soha nem próbálom ki...)

Ha Nektek is tetszik és szívesen lesnétek be továbbra is a kulisszák mögé, avagy hogyan próbálom tökéletesíteni a lakókörnyezetünket, az otthonunkat, akkor kövesd a blogom, vagy gyere a facebook oldalamra, ahol naponta frissülő tartalmakkal várlak!
Még nem nagyon tudtam szintre hozni, de egy ideje már töltögetem az insta fiókom is, ha gondolod, nézz rám ott is!

alairas.jpg

Élet(kép) üvegbúra alatt

Báránymama és gyermeke

Nagyon szeretem a diorámákat és a búra alatti jeleneteket, ezért úgy voltam vele, hogy a téli után ideje tavaszit is csinálni. Ehhez pedig a rég meglevő, de eddig a szekrényben porosodó bárányomat használtam fel.

Van egy nagyobb búrám, ami egy nagyobb forgó ingás óra volt fénykorában, ennek a talpa is határozottabb, nem akartam közvetlen arra dolgozni, ezért egy bármelyik hobbiboltban beszerezhető MDF lapra dolgoztam.

IMG 9282

img_9285.JPG

Először is lefestettem a lapot "tövis" színű dekor painttel, majd a drót alapú műzöldet ragasztópisztollyal rögzítettem rá. Én a piacon találtam ezt a fát, de bármelyik vasútmodell boltban elérhető hasonló, ebben biztos vagyok. (Úgy hallottam egyébként, hogy az Alleeben van egy viszonylag olcsó.)

Ragasztás előtt célszerű odapróbálni a kompozíciót.
Volt egy kedvenc hógömböm, amiben volt egy nagyon cuki kis állatka. A beazonosítása nem sikerült, de most így a nagyobb mellett lehet, hogy kisbárány...Amikor eltört, ezt a figurát megtartottam belőle.

Egy fogóval lepattintottam a talpát és odaállítottam az anyja mellé.

img_9286.JPG

img_9288.JPG

Aztán már más dolgom nem volt, mint az eredeti talpra állítani az egészet és rátenni a búrát...

img_9291.JPG

img_9293.JPG

Utána még kis designolás a komódon, hogy -szerintem- rendben legyen és kész is a tavaszi komód. Az első pontja a lakásnak, ami a bejárattól érkezve azonnal szembetűnik bárkinek. A többi rész még káoszháza...

img_9292.JPG

img_9295.JPGHa tetszett ez az ötlet és érdekelnek más, húsvéttal kapcsolatos bejegyzések is, akkor nézd meg itt a blogon a HÚSVÉT menüpontot, ami folyamatosan bővül, vagy gyere és kövess a facebookon, ahol naponta frissülő tartalommal várlak!

alairas.jpg

Egy gyertyatartó új élete

Pentart dekor paint "TÖVIS" + "UMBRA" antik paszta rozsda effekttel

Kaptam egy gyertyatartót is abban a varázs pakkban, ami legutóbb érkezett hozzám. Nagyon szépen megmunkált tömör fa darab volt, de ázás foltok tarkították, amiket nem tudtam volna máshogy eltüntetni, csak ha lecsiszolom az egészet és újraviaszolom vagy lakkozom.


Ennél azonban jobban illik hozzám és az otthonunkhoz is, ha átfestem.

img_9200.JPG

img_9201.JPG

Legutóbbi beszerzésem alkalmával megláttam egy -számomra- új színt a dekor paint festékek palettáján, a "TÖVIS" árnyalatot.

Újabban nagyon érdekelnek a zöld színek, és biztos ez is benne volt a választásomban, mindenesetre elhoztam magammal.

Csak utána láttam meg a Pantone idei palettáját, és egészen lázba jöttem...

img_9202.JPG

 img_9204.JPGA komódon levő gyertyatartókhoz szerettem volna illeszteni, amiknek a gyertyatartó tányérja fém, és rozsda színű, ezért arra gondoltam, hogy a legfelső tagot lefestem földbarna akrillal, utána pedig használni fogom rá a rozsda effektet.

Az akrilra azért van szükség -véleményem szerint-, mert így biztosan nem üt majd el a natúr fa szín, ha véletlen mégse sikerülne tökéletesre a rozsda.

Így is tettem. Lefestettem az akrillal, aztán pedig jó vastagon bepacsmagoltam a ragadósra száradó ragasztóval, amibe beleszórtam és az ujjammal bele is ütögettem a vasport.

img_9224.JPG

img_9222.JPG

A vasporra a rozsda kialakulásához az effekt folyadékokat kell felrakni, amit három különböző színben árulnak, én ebből kettőt szoktam használni, a barnát, és a sárgás barnát.

A sárgát kihagyom általában, jobb szeretem ennek a kettőnek az elegyét.

Egy szivacs ecsetre nyomok mindkét folyadékból és így keverve átütögetem az egész vasporos felületet, hogy mindenhol beinduljon a reakció. bizonyos szintű változás azonnal fellép, de fontos hangsúlyozni, hogy a végső látvány kb 24 óra múlva látszik, bár én megtoldanám ezt a 24 órát még egy nappal. Legalábbis a tapasztalataim alapján.

Balra az azonnali hatás, jobbra a másnapi látvány, még antik paszta nélkül...

img_9225.JPG

img_9239.JPG

A rozsda "elkészülte" után jött az umbra színű antik paszta, amit ecsettel vittem fel és ronggyal töröltem vissza.

Ehhez a lépéshez újabban gumikesztyűt húzok, no nem mintha bántaná a bőröm az anyag, csak nagyon ragaszkodik, még a szappan is nehezen hozza le, egyszerűbb, ha nem is leszek nyakig pasztás. A patikában vizsgálókesztyű néven kapni ezeket a vékony darabokat, ajánlom!

img_9242.JPG

img_9240.JPG

Látszik, hogy az umbra színű antik paszta mennyire megváltoztatja az alapszínt, nagyon szép mélységet ad neki és érettebbé teszi, mindemellett selyemfényű, és könnyebben tisztítható a felület.
Jó választásnak tűnt ez a zöld, nagyon fontolgatom, hogy egy nagyobb darabon is kipróbáljam, igazán különleges hatású!

Ha tetszett az átalakítás, és szívesen olvasnál még hasonló bejegyzéseket, akkor tedd a blogom a könyvjelzők közé, vagy gyere és kövess a facebookon, ahol naponta frissülő tartalommal várlak!

alairas.jpg

Húsvéti nyúl

Transzferálás textilre

 A transzferálás technikájával rég foglalkozom, de normális leírást még nem tettem fel arról, hogy pontosan mi is a folyamata nálam. Hoztam most egy olyan bejegyzést, amiben vannak sikerek és kudarcok is, hogy lássátok, nincsen tragédia, ha valaki valamit elront. Ez az a buli, ahol mindig minden újrakezdhető és semmi se visszavonhatatlan.

Szerettem volna Panni ágya fölé a képgyűjteményébe egy barokkos gipsz keretbe nyuszi portrét.
Ehhez kerestem a neten jól transzferálható képet és találtam is egyet itt. Levettem róla a feliratot és a koszorút, így kaptam ezt:
9f848bb960a2d822fdf55d1470b88c5b.jpg
A transzferálás egyik legalapvetőbb szabálya, hogy a kép kinyomtatásához lézernyomtatóra van szükség, sajnos tintasugarassal nem működik. Nekem egy hp LaserJet P1102 van itthon, azzal remekül működik, igazán remek gép!

Ha olyan képet szeretnénk nyomtatni, amin felirat is van, akkor a normál álláshoz képest tükrözni kell vízszintesen.mert akkor lesz jó irányban a végeredmény.

Itt van például ez a nyuszis kép, amin van egy kis felirat is. Ha így nyomtatnánk ki, akkor a transzferált felirat tükörírással lenne a helyén, ezért nyomtatás előtt kell tükröznünk. Nem kell megijedni, egy gombnyomás, a Painttel, ami minden windowsos gépen fenn van szerintem.

teljes_kepernyo_rogzitese_2017_01_15_145715.jpg

A forgatás menüpontban van a vízszintes tükrözésre mód, ez egy mozdulattal megoldja a problémát. Balra alul az eredeti kép, jobbra az a kép, amit ki kell nyomtatnunk:

c7732372ec8e1829a02fceec0d49607bforgatva.jpg

c7732372ec8e1829a02fceec0d49607b.jpg



Ha megvan a kinyomtatott kép, akkor már nincsen másra szükség, csak a transzfer oldatra, egy fülpiszkálóra és egy kiskanálra. A textil szövésére érdemes figyelni, a finomabb szövésű, egyenletes felületű anyagokon sokkal mutatósabb az eredmény.
Ha van türelmünk, vasaljuk ki.

A felrakandó motívumot körülvágjuk, és a fültisztító pálcával a nyomtatás visszáján bekenjük az oldattal. Egyenletesen,amennyire csak lehet.

Miután leraktuk a textilre, nagyon ügyelni kell rá, hogy már ne mozduljon el. Ilyen kisebb képnél csak lefogom általában, a nagyobbakat érdemes a szélén ragasztószalaggal fixálni.

img_9228.JPG

img_9227.JPG

A kép felrakásához a legpraktikusabb egy kiskanál íves feneke, ezzel kell átdörzsölni a papírról az oldószer által feloldott festéket a textilre. Itt kell egy kis türelem.

Miután textilre szépen átment a minta, gondoltam, hogy kipróbálom a gipsz kereten, amit el akartam készíteni Panninak.

img_9209.JPG

img_9206.JPG

A keret külsejét lefestettem olajfazöld színű dekor painttel, úgy gondoltam, hogy nem bonyolítom, egyenesen a gipszre transzferálok.

Hát ez rossz ötlet volt, de nem baj, mindenből tanul az ember. A "szűz" gipsz nagyon porlik, és minden nedvességet azonnal beszív, először le kellett volna festenem fehérre, és arra tenni a traszfert. De nem baj, új ötletem lett, beragasztom az egyik textil nyulat.

img_9214.JPG

img_9212.JPG

img_9216.JPG

img_9215.JPG

Miután kiderült, hogy ez így nem lesz jó, elővettem az öntapadósra száradó ragasztót, ami száradás után ragadós marad, textilt mindig ezzel kasírozok, mert elég erős, de nem áztatja át az anyagot.

És természetesen nem maradhatott el az umbra színű antik paszta sem.

Utóbbival kezdtem, hogy a textil ne legyen olyan. Először egy ecsettel felhordtam, majd viszonylag gyorsan visszatöröltem a felesleget.

Az első felhordás ijesztő lehet, de nem kell megijedni, ha mégis túl sok, színtelen viasszal szinte teljesen visszaszedhető a barnás árnyalat.

img_9218.JPG

img_9217.JPG

A paszta felhordása után szivacs ecsettel feltettem a ragasztót, majd miután az megszáradt, rásimítottam a textilt.

Hogy eltakarjam a vágást, textilragasztóval effekt fonalat ragasztottam körben a peremére.

img_9223.JPG

img_9221.JPG

A transzferált textilt magas hőfokon átvasalva rögzíthetjük a mintát, így 30 fokon moshatóvá válik. Párnahuzattól kezdve textilszalvétán át bármire jól működik, csak a fantázia szab határt.

A módszer festett felületre is ugyanez, de ahogy látszik, mindenképpen kell egy alap réteg alá. Az, hogy ez milyen festékkel készül, szinte mindegy.

img_9235.JPG

img_9234.JPG

Az oldószer minden hobbiboltban elérhető, nyugodt szívvel ajánlom, megbízhatóan működik. Igyekeztem minden felmerülő kérdést említeni a bejegyzésben, de ha mégis valami kimaradt volna, vagy kérdésetek lenne, írjatok bátran!

Ha tetszett az ötlet és szeretnétek még hasonlóakat látni, gyertek és kövessetek a facebookos oldalamon is! Jó munkát!

background-repeat: no-repeat; background-attachment: fixed;